Ma Magyarországon sok segítségre számíthatnak azok a családosok, akik ingatlant szeretnének vásárolni. Több olyan támogatás is elérhető, ami által jelentősen kisebb önerővel lehet lakáshoz vagy házhoz jutni, azt azonban már régóta hiányolták a családosok, hogy az állam a lakásfelújítást is támogassa. Immáron erre is lett állami támogatás.
Kevesebb önerőre van szükség
Jelentősen kevesebb önerőre van tehát szükség ahhoz, hogy lakást vásároljanak a fiatal családosok. A babaváró hitellel, a CSOK-kal, CSOK hitellel sokkal könnyebb a jövőjüket tervezgető fiataloknak saját lakást célul kitűzni. Sőt, nemrégiben a tetőtér átépítésére is állami támogatást kapnak a családosok, ezzel szorgalmazva a többgenerációs otthonok megépülését. Ennek keretei között a szülők vagy nagyszülők házának tetőteréből saját lakást lehet kialakítani, ami az otthonteremtésnek egy pénztárcakímélőbb megoldása.
A magyar lakosság azonban már régóta hiányolta a lakásfelújításra kiírt állami támogatást. Míg ingatlanhoz jutni állami támogatással jelentősen könnyebb anyagilag, addig a már saját lakással bíró családosok – állami támogatás nélkül – nem tudták modernizálni, korszerűsíteni az otthonukat. Most erre nyújt megoldást az állami otthonfelújítási program.
Olcsóbb lesz a felújítás
Noha a CSOK-kal nagy összegeket lehet kapni, az állam megpróbált ügyelni arra is, hogy a megszületett vagy születendő gyermekek életkörülményei rendben legyenek. Éppen ezért szigorúan meghatározta, hogy hány gyermekhez mekkora a minimális négyzetméterszáma az ingatlannak. Ezzel igyekeznek kiküszöbölni azt, hogy egy öt fős család egy garzonban tengődjön.
Az is fontos azonban a gyermekek megfelelő szocializációjának, hogy korszerű, rendezett otthonban éljenek. Így abban az esetben, ha a szülőknek már van saját lakásuk, ugyanakkor az ingatlan modernizálásra, felújításra szorul, akkor az állam ezeket a felújítási munkálatokat kész megtámogatni.
Mekkora összegre számíthatunk?
2021 januárjától amennyiben úgy döntünk, hogy otthonunkat megszépítjük, felújítjuk, korszerűsítjük, akkor a felújítási munkálatok felét magára vállalja az állam. Van azonban néhány nagyon fontos anyagiakhoz kapcsolódó kitétel. Így például fontos azzal tervezni, hogy az állam legfeljebb hárommillió forintig fizet. Tehát ha a felújítás kétmillió forintba került, akkor az otthonfelújítási program egymillió forinttal támogat meg bennünket. Ha azonban nyolcmilliót költöttünk a felújításra, akkor is legfeljebb hárommillió forintot kaphatunk, mert az a maximálisan adható összeg.
Nem árt számolni azzal sem, hogy az állam utólag téríti meg a költségeink felét. Ez azt jelenti tehát, hogy először önerőből ki kell fizetnünk a felújítást, a munkadíjakat és az anyagköltségeket, gyűjtögetnünk kell a számlákat, el kell tennünk a szerződéseket, és miután rendeztük a dolgokat, csak akkor nyújthatjuk be az igényt a támogatásra, és csak akkor térítik vissza a pénzünk felét. A visszatérítéssel tehát egyértelmű, hogy először meg kell előlegeznünk a teljes összeget, és csak később kerül vissza a számlánkra az összeg. A munka befejezését követően hatvan napon belül el kell juttatnunk a számlákat és szerződéseket a MÁK-nak.
Amikor ezek megérkeztek, akkor a MÁK ellenőrizni fogja az adatokat, és ha mindent rendben talál, akkor elfogadja a kérvényt. Harminc napon belül határoznia kell arról, hogy elfogadja vagy elutasítja-e a kérvényt, és ha elfogadja, akkor a dokumentált összeg felét köteles visszautálni, mégpedig öt napon belül. Ez tehát azt jelenti, hogy a felújítást követően legfeljebb harmincöt napra kell előlegeznünk az összeg felét, ezt követően – ha mindent jól csinálunk – hiánytalanul visszakapjuk.
Fontos tudni, hogy az állam valóban ellenőrizni fogja, hogy megtörtént-e a felújítás, nem érdemes tehát megpróbálni nyerészkedni. Attól számítva, hogy kiutalták a támogatás összegét, a kormányhivatalok alkalmazottjai hat hónapon belül felkeresnek bennünket, hogy leellenőrizzék, valóban megtörtént-e a beruházás.
Aki apránként szokott újítgatni, annak most ideje lesz belehúzni, ugyanis a támogatás csak egyszer vehető igénybe. Természetesen nem kötelező a teljes támogatás összegét kihasználni, azaz nem kell hatmillió forint értékben újítanunk, azonban azzal számoljunk, hogy nincs több lehetőségünk visszaigényelni az összeget. Azaz lehet, hogy most csak egy kétszázezer forintos felújításra van szüksége az ingatlannak, mindazonáltal át kell gondolnunk, hogy ezt az egy lehetőséget rögtön használjuk-e el egy százezer forintos támogatásra, holott akár milliós összegeket is spórolhatnánk. Az tehát nem működik, hogy februárban lecserélünk valamit kétszázezerért, aminek visszaigényeljük a felét, majd októberben rájövünk, hogy szükség lenne egy kétmillió forintos modernizálásra, és erre is támogatást kérünk. Ez csupán egy egyszeri alkalom.
Bár az építőipar néha szeret kerülőutakon járni és okosba’ megoldani dolgokat, ha ezt a támogatást igénybe szeretnénk venni, akkor ezeket nem árt kerülni. Ahhoz ugyanis, hogy a költségeinknek valóban a felét visszakapjuk, fontos, hogy mindenről, azaz mindenről meg legyen a számla és a szerződés. A MÁK munkatársai a beküldött szerződések és számlák alapján fogják kiszámítani, hogy mennyit költöttünk a felújításra, és mennyit kell ezek alapján visszautalniuk. Éppen ezért kerüljük a feketén dolgozókat, és a számlákat és minden hasonló dokumentumot őrizzünk meg, tegyük el biztos helyre, hogy nehogy ezen csússzon el a dolog.
Kik igényelhetik meg az otthonfelújítási támogatást?
Az otthonfelújítási támogatásnak természetesen vannak feltételei. Az eddigi otthontámogatási programokban azt figyelhettük meg, hogy minél több gyermeke van egy családnak, annál kedvezőbb támogatásban részesülhet. Ilyen növekedésről az otthonfelújítási támogatás esetében nem beszélhetünk, itt ugyanis csak annyi a kritérium, hogy a felújítandó ingatlanban legyen legalább egy gyermek. Ez tehát azt jelenti, hogy az egygyermekesek és a háromgyermekesek is ugyanúgy megkapják a felújításra költött összeg felét, és az egygyermekes családnak is hárommillió forint a maximuma, csak úgy, mint a háromgyermekes családnak. Nagyon fontos, hogy gyermeknek számít a minimum tizenkét hetes magzat, valamint a huszonötéves fiatal is, feltéve persze, ha az adott ingatlanban él.
Vannak azonban további feltételek is, ahogyan azt már a CSOK-nál és a babaváró hitelnél is tapasztalhattuk. Csak annak fogják elfogadni a kérvényét, akinek minimum egy évnyi társadalombiztosítási jogviszonya van megszakítás nélkül. Ez a jogviszony elfogadható felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok formájában, vagy munkaviszony formájában is, és fontos, hogy legfeljebb harminc napnyi kihagyás a megengedett, ha ezt meghaladja, akkor az már szünetelésnek számít, s így nem hagyhatják jóvá a kérvényünket.
Novák Katalin család- és ifjúságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a koronavírus miatt az utolsó három hónap esetében az álláskeresési járadékot is figyelembe veszik, emellett a nyugdíj melletti munka is.
Fontos kritérium emellett, hogy aki megigényli a támogatást, annak köztartozás-mentesnek kell lennie. Ellenkező esetben a kérvényünket automatikusan elutasítják.
Fontos tudni emellett, hogy a támogatást igénybevehetők köre némiképpen bővebb, mint a CSOK-ot vagy a babavárót igényelhetők köre:
- Az otthonfelújítási támogatást igényelhetik olyan házaspárok, akiknek legalább egy gyermekük van,
- igényelhetik élettársak, akiknek minimum egy gyermekük van,
- és igényelhetik egyedülálló szülők is, akiknek minimum egy gyermekük van,
- a gyermek életkorától függetlenül igényelhetik azok a szülők is, akiknek gyermekük megváltoztatott munkaképességű vagy fogyatékos, ami miatt a szülő otthongondozási díjra jogosult.
A CSOK-ról köztudomású, hogy védi a házasság szentségét, ilyen szigorú kritérium azonban az otthonfelújítási programot nem jellemzi. Így tehát elvált szülők is megpályázhatják a támogatást. Abban az esetben, ha az elvált szülők felváltva nevelik a gyermeket, akkor mindketten részesülnek a támogatásban. Ehhez azonban igazolni kell, hogy mindkét szülő egyformán részt vesz a gyermek nevelésében. Ugyanakkor a két szülő együttesen akkor is csupán hárommillió forintot igényelhet meg, és ezt az összeget egymás között kell elosztaniuk.
Ha a szülők elváltak, és csak az egyik szülő neveli a gyermeket, akkor kizárólag ez a szülő jogosult az otthonfelújítási támogatás összegére, a másik szülő nem igényelheti meg.
Mire fordítható a kapott összeg?
Novák Katalin hangsúlyozta, hogy a támogatás az anyagköltségre és a munkadíjra egyaránt fordítható, sőt, egyaránt fordítandó. Éppen ezért amikor a felújításhoz szükséges anyagokat vásároljuk, akkor kérjünk számlát, ezt pedig őrizzük meg. Amikor a kivitelezőkkel állapodunk meg, akkor pedig mindenképpen kössünk szerződést, hogy ezt az összeget is be lehessen számítani. A szerződéssel nem lesz sok fejfájásunk, a program ugyanis hamarosan fel fog tölteni a weboldalára egy egyszerűen kitölthető formanyomtatványt, ami erre a célra tökéletesen megfelelő. A támogatásnak az anyagköltség és a munkadíj között fele-fele arányban kell megoszlania.
És hogy egészen pontosan mit újíthatunk fel ebből az összegből? Gyakorlatilag minden kültéri és beltéri felújítás ide tartozik, legyen szó a gyerekszoba korszerűsítéséről, konyha- vagy fürdőszobafelújításról.
- Elszámolható a garázs felújítása,
- a nyári konyha felújítása,
- kültéri lépcső építése,
- beltéri lépcső építése,
- az új bojler vagy kazán beszerelése,
- a közműbekötés,
- nyílászáró cseréje,
- festés,
- glettelés,
- mázolás,
- galéria beépítése,
- a fűtés korszerűsítése,
- tetőcsere,
- tetőfelújítás,
- mindenféle (külső és belső is) szigetelés,
- mindenféle asztalosmunkák,
- napelemes rendszer beszerelése.