A vállalkozók körében jelenleg a kata a legnépszerűbb adózási forma. Elvégre kinek ne lenne csábító a jövedelemtől független, alacsony adózási kötelezettség. Sajnos azonban csak kevesen gondolnak bele abba, hogy ami most áldás, az később átok is lehet. A kata után ugyanis a nyugdíjunk mindösszesen 40 ezer forint körül fog alakulni. Cikkünkben megmutatjuk, hogy miért, és hogy hogyan lehet megelőzni a bajt.
Gondolkodjunk előre!
A csak katának becézett kisadózó vállalkozások tételes adója népszerűbb, mint valaha! Jelenleg közel 400 ezer vállalkozó van ebben a státuszban, és hogy is ne értenénk meg ezt a döntést? A katával – függetlenül attól, hogy milyen jól megy a szekér és milyen jó bevétele van a vállalkozásunknak – mindig fixen egy igen alacsony adót kell csupán befizetni, sőt, az adminisztrációja is pofonegyszerű. Kit ne csábítana a gondolat, hogy ahelyett, hogy a profitunknak egy jelentős részét ne adóként fizessük be, hanem inkább vegyünk magunknak belőle egy új kocsit, tévét, tegyük félre, vagy esetleg forgassuk bele az üzletbe. A katának tehát rendkívül pozitív a fogadtatása, hiszen így sokkal több pénz marad a vállalkozók zsebébe, azaz jelentősen csökkennek a terheik.
Azonban – ahogy mondani szokás – nem minden arany, ami fénylik. Ennek az adózási formának ugyanis van egy rendkívül nagy hátulütője, így aki nem szokott előre gondolkodni, az bizony öreg korára nagyon pórul járhat. Az eddigi is közismert volt, hogy a katásoknak kevesebb a nyugdíjhozzájárulásuk, azaz kevesebb összeget fizetnek be nyugdíjalap címszó alatt, mint azok, akik a minimálbérért dolgoznak, a helyzet azonban kezd egyre drámaibb lenni. A minimálbér összege ugyanis igen nagyot nőtt, ezzel szemben a katások járulékalapja csak egy kicsi mozgást produkált. Ez azt jelenti, hogy mivel arányaiban sokkal kevesebb pénzt fizetnek be a nyugdíjalapba, ezért sokkal kevesebbet is fognak kapni öreg korukban. Amennyiben egy olyan hipotetikus helyzetet képzelünk el, hogy valaki egész életében katás volt, nem volt egyéb jövedelme és nem is rakott félre semmit öreg koraira, annak az illetőnek jelenleg 42 ezer forint lenne a nyugdíja. De ha a jelenlegi tendenciák nem változnak, akkor a helyzet még rosszabb lesz, és hamarosan a katások nyugdíja mindössze 40 ezer forintra fog csökkenni.
Mitől ilyen alacsonyak a nyudíjak?
Érdemes azt is hozzátenni, hogy a probléma rendkívül komplex, cikkünkben nem is kíséreljük meg ezt teljes valójában árnyalni, néhány dolgot azonban érdemesnek tartunk kiemelni. A nyugdíjrendszer már önmagában is gyenge lábakon áll. Ez legfőképpen a súlyos demográfiai problémákra vezethető vissza, azaz egyre kevesebben vállalnak gyermekeket. Ez végül azt eredményezte, hogy egy öregedő korfát produkál az ország demográfiája, azaz sokkal több az idős, mint a fiat. Sokkal több a nyugdíjas, mint az aktív korban élő, tehát sokkal több az eltartott, mint az eltartó. Mivel egyre kevesebben fizetnek a nyugdíjalapba, ezért egyre kevesebb pénzt tud az állam ráfordítani az idősök ellátására. Ez a probléma már most is jelentős, hiszen igen kicsi a nyugdíj összege, később azonban súlyosbodni fog a helyzet, és ha a mai tendenciák folytatódnak, a nyugdíjrendszer összeomlik, és már nem lesz nyugellátás.
Ehhez a problémához – tudniillik ahhoz, hogy túl kevés az aktív életkorú, adót fizető ellátó – hozzájárul még az is, hogy sokan próbálják kikerülni az adó kifizetését például fekete munkával. Sőt, a katával is számos visszaélésről lehetett hallani. Igen sokan próbálták anyagilag úgy felszedni magukat, hogy az egyébként nem kisvállalkozói státuszban katássá fogadtaták el magukat, csak azért, hogy ne kelljen annyi adót fizetniük, így több legyen a nettó jövedelmük. Ezzel jellemzően azok próbálkoztak, akik egyébként alkalmazotti státuszban vannak, de hogy a nettó jövedelmüket növeljék, és hogy a főnök se adózzon annyit utánuk, katássá lettek (például gyakori volt ez egy-egy cégnél dolgozó informatikusnál, mérnöknél, jogásznál, tartalomfejlesztőnél, újságírónál). Ez éppen annyira nem vall bölcsességre és előrálátásra, mint amikor valaki csak azért jelentteti be magát pusztán a minimálbérre (holott jóval többet keres), hogy a nettó fizetését növelje a be nem fizetett adók miatt. Mert bár az ilyen helyzetekben pillanatnyilag, az aktív éveinkben valóban jobban járunk, de később, a nyugdíjas éveinkben sokkalta kevesebbet fogunk kapni. Minél kevesebbet keresünk ugyanis, annál kevesebbet fizetünk a nyugdíjalapba, így annál kevesebb lesz a nyugdíjunk. A katásoknál pedig a helyzet még rosszabb, hiszen ők eredendően kevesebb nyugdíjjal számolhatnak. Éppen ezért nem érdemes ilyesmikkel taktikázni adókerülés céljából.
Hogyan számítják ki a nyugdíjakat?
Az egyének nyugdíjának kiszámítása egy igen összetett, sokszempontú kalkuláció, ugyanakkor mi röviden bemutatjuk ennek az elemeit. Két nagyon fontos szám az alapja a számításnak, ebből lehet kiindulni:
- alapvetően meghatározó szám a ledolgozott évek száma,
- alapvetően meghatározó szám az egész életünk során szerzett jövedelmek átlaga, azaz az átlagjövedelmünk.
Alapvetően igaz tehát, hogy minél tovább dolgozunk, annál magasabb lesz a szolgálati időnk, azaz annál magasabb nyugdíjra leszünk jogosultak. A nyugdíj kiszámítása a következőképpen zajlik: alapul vesszük a nettósított, mai értékre átszámított havi átlagkeresetünket, majd ezt a számot meg kell szoroznunk a megszerzett szolgálati idő alapján meghatározott nyugdíjszorzóval. A kapott összeg lesz a nyugdíjunk induló összege.
Hogyan számolják ki a nyugdíjat a katásoknak?
A katásoknak is hasonlóan számítják majd ki a nyugdíjukat, számukra azonban van egy jelentős hátrány, ami miatt sokkal kevesebb nyugellátásra számíthatnak, mint a minimálbérért dolgozó alkalmazottak. Láttuk, hogy az alkalmazottak nyugdíját úgy számítják ki, hogy a ledolgozott évek alapján meghatározott alappal megszorozzák az életük során megkeresett átlagjövedelmet. Azaz egy alkalmazott minél több pénzt keresett élete során, annál magasabb is lesz a nyugdíja. Ezzel szemben a katások esetében egy egységesen meghatározott, a törvényben rögzített járulékalappal dolgoznak. Ez tehát azt jelenti, hogy nincs differencia katás és katás között – mivel mindenkinek ugyanakkora adót kellett befizetnie, ezért mindenkinek ugyanakkora nyugdíj is fog járni. Ez azt jelenti, hogy hiába keresett egy műszempillás átlagosan havi 200 ezer forintot, valamint egy programozó havi 900 ezer forintot, a nyugdíjuk ugyanannyi lesz – körülbelül havi 40 ezer forint. Ez tehát azt jelenti, hogy nem számít, hogy a katások különböző jövedelemmel rendelkeznek. Mivel egységes összeget fizetnek be adó gyanánt, ezért egységesen kapnak alacsony nyugdíjat. Tudni érdemes, hogy 2022-ben a 108 ezer forint a katások járulékalapja. Ez azt jelenti, hogy mindenféle juttatás esetében úgy számolnak velünk, mintha csupán ennyi pénzt, 108 ezer forintot keresnénk havonta. Tehát a nyugdíj kiszámításánál is ez az összeg fog számítani: a 2022-es évre úgy fognak tekinteni, mintha csupán havi 108 ezer forintot kerestünk volna, még akkor is, ha valójában havi 700 ezer forintot kerestünk. Ez azt jelenti, hogy a katások messze alulmaradnak a minimálbérért dolgozó alkalmazottak alatt, s így sokkal nagyobb hátrányban vannak ilyen szempontból. A helyzet természetesen csak akkor tekinthető ilyen tragikusnak, ha főállású katások vagyunk, és nincs egyéb bejelentett jövedelmünk.
Több szolgálati időre van szükségük a katásoknak
A katásoknak emellett egy másik komoly problémával kell szembenézniük. A szolgálati idő beszámításánál ugyanis úgy határoz a nyugdíjtörvény, hogy amennyiben egy időszakban az átlagjövedelmünk nem éri el a minimálbért, akkor ezt az időintervallumot is arányosan csökkentve lehetséges elszámolni szolgálati időként. Tehát ha valaki egy éven keresztül a minimálbérnek pusztán a felét kereste meg, akkor ez az egy év csupán fél év szolgálati időnek számítható be. Látható tehát, hogy az arányosítás mértéke azonos a mindenkori minimálbér és a megszerzett jövedelem arányával.
Ez azért jelent problémát a katásoknak, mert ebben az esetben is pusztán a katások járulékalapja számít jövedelemnek, ami mindig kevesebb a minimálbérnél. És mivel a katás járulékalap mindig kevesebb a minimálbérnél ez azt jelenti, hogy kevesebb a szolgálati idejük arányosan, tehát egy katásnak többet kell dolgoznia ahhoz, hogy nyugdíjba mehessen. Több évig kell dolgoznia még abban az esetben is, ha egyébként a jövedelme sokkal magasabb még az átlagbérnél is.
Nézzük meg, hogy alakulnak az arányok az elmúlt években!
- 2016-ban a bruttó minimálbér 111 ezer forint volt, egy évig ekkora havi jövedelemmel kellett tehát bírnunk ahhoz, hogy a szolgálati időnk egy évnek számítson. Ebben az évben a katás vállalkozók évi átlagos járulékalapja 81 300 forint volt, ami azt jelenti, hogy ekkor a katás vállalkozó által szerzett szolgálati idő pusztán 0,73 év volt.
- 2017-ben a bruttó minimálbér 127 ezer forint volt, egy évig ekkora havi jövedelemmel kellett tehát bírnunk ahhoz, hogy a szolgálati időnk egy évnek számítson. Ebben az évben a katás vállalkozók évi átlagos járulékalapja 90 ezer forint volt, ami azt jelenti, hogy ekkor a katás vállalkozó által szerzett szolgálati idő pusztán 0,71 év volt.
- 2018-ban a bruttó minimálbér 138 ezer forint volt, egy évig ekkora havi jövedelemmel kellett tehát bírnunk ahhoz, hogy a szolgálati időnk egy évnek számítson. Ebben az évben a katás vállalkozók évi átlagos járulékalapja 94 400 forint volt, ami azt jelenti, hogy ekkor a katás vállalkozó által szerzett szolgálati idő pusztán 0,68 év volt.
- 2019-ben a bruttó minimálbér 149 ezer forint volt, egy évig ekkora havi jövedelemmel kellett tehát bírnunk ahhoz, hogy a szolgálati időnk egy évnek számítson. Ebben az évben a katás vállalkozók évi átlagos járulékalapja 96 250 forint volt, ami azt jelenti, hogy ekkor a katás vállalkozó által szerzett szolgálati idő pusztán 0,65 év volt.
- 2020-ban a bruttó minimálbér 161 ezer forint volt, egy évig ekkora havi jövedelemmel kellett tehát bírnunk ahhoz, hogy a szolgálati időnk egy évnek számítson. Ebben az évben a katás vállalkozók évi átlagos járulékalapja 100 050 forint volt, ami azt jelenti, hogy ekkor a katás vállalkozó által szerzett szolgálati idő pusztán 0,62 év volt.
- 2021-ben a bruttó minimálbér 167 ezer forint volt, egy évig ekkora havi jövedelemmel kellett tehát bírnunk ahhoz, hogy a szolgálati időnk egy évnek számítson. Ebben az évben a katás vállalkozók évi átlagos járulékalapja 102 ezer forint volt, ami azt jelenti, hogy ekkor a katás vállalkozó által szerzett szolgálati idő pusztán 0,61 év volt.
- 2022-ben a bruttó minimálbér 200 ezer forint, egy évig ekkora havi jövedelemmel kell tehát bírnunk ahhoz, hogy a szolgálati időnk egy évnek számítson. Ebben az évben a katás vállalkozók évi átlagos járulékalapja 108 ezer forint, ami azt jelenti, hogy idén a katás vállalkozó által szerzett szolgálati idő pusztán 0,54 év.
Az elmúlt öt évben tehát a minimálbér sokkal nagyobb ütemben növekedett, mint a katások járulékalapja. Látható ebből, hogy a katások beszámítható és elismert szoláglati ideje évről évre jelentősen csökkent, így 2022-re egy kisvállalkozó számára egy ledolgozott év majdnem félnyi szolgálati időnek számít csupán. Sőt, azt is érdemes megjegyeznünk, hogy azok sem nyugodhatnak meg, akik az emelt kata összeget fizetik, azaz a havi 75 ezer forint adót fizetik havonta. Idén, 2022-ben ugyanis nekik is arányosan csökkenteni kell már a beszámítható szolgálati idejüket, ugyanis idén először az ő járulékalapja is a minimálbér alá esik, hiszen a minimálbér jelentősen megemelkedett. A minimálbér 200 ezer forintra emelkedésével így a katások nagyon rosszul jártak, ezért érdemes minél hamarabb elkezdeniük gondolkodni arról, hogyan terveznek gondoskodni magukról idős korukban.
Summa summarum: mekkora nyugdíjra lehet számítani katásként?
A nyugdíj összege senkinek sem túl kedvező. Az bizonyos, hogy csak az állami nyugdíjból szinte senki nem fog tudni megélni már 10-20 év múlva sem. Jelenleg úgy áll a dolog, hogy aki egész életében minimálbérért dolgozott, az jelenleg nagyságrendileg havi 100 ezer forint nyugdíjra számíthat. Ha ma egy olyan vállalkozó menne nyugdíjba, aki egész életében katás volt, és nem volt más bejelentett jövedelme, ami némiképpen hozzáadna a nyugdíjalapjához, az a személy most havi 42 ezer forint nyugdíjat kapna. Azonban ha a tendenciák ilyenek maradnak, akkor hamarosan ez a szám 40 ezer forintra fog csökkenni (már amennyiben akkor még lesz állami nyugdíj).
Hogyan kerülhető el a baj?
Még havi 100 ezer forintból sem lehet megélni, nemhogy havi 40 ezer forintból. Az idős emberek ennyiből legjobb esetben kifizethetik a számláikat és a gyógyszereiket, azonban nem tudtak enni és nem tudták az egyéb költségeiket fedezni. Éppen emiatt – amennyiben főállású katások vagyunk – semmiképpen ne bízzuk a sorsunkat a véletlenre! Ebben a helyzetben a legfontosabb, amit meg kell tennünk, hogy előre elkezdnünk félretenni pénzt idős éveinkre. Ha ugyanis ilyen alacsony a nyugdíjunk, akkor a gyermekeink fogják a kárát szenvedni a kötelező szülőtartás intézménye miatt.
És hogy mit tehetünk?
Kezdjünk el minél hamarabb félretenni idős éveinkre. Lehetőleg ne egy borítékban gyűjtsük a pénzt, annak ugyanis igen sok kockázata van. Kössünk minél hamarabb nyugdíjmegtakarítást, amelynek a lényege, hogy ha havi rendszerességgel befizetünk ide egy előre meghatározott összeget, akkor az évtizedek során egy jelentős, többtízmillió forintos tétel halmozódik fel. Amikor pedig elérjük a nyugdíjkorhatárt és nyugállományba vonulunk, akkor az állami nyugdíjunkat kiegészítjük ezzel a félretett összeggel. Ha tisztességes összeget szeretnénk összegyűjteni, akkor minél hamarabb el kell kezdenünk fizetni a nyugdíjmegtakarítást. Ha például 40 éves korunkban kezdünk el félrerakni havi 60 ezer forintot, akkor 30 millió forint fog összegyűlni nyugdíjazásunkig, ami havi 150 ezer forintot jelent. Ebből már kényelmesebben tölthetjük el idős éveinket.