Így alakul a betegszabadság és a táppénz 2023-ban

Az emberek dolgoznak, hogy pénzt keressenek, s így fenn tudják tartani magukat és a családjukat. Az azonban megkerülhetetlen, hogy olykor-olykor munkaképtelenekké ne válljunk. Ha egészségügyi okok miatt nem tudjuk ellátni a munkánkat és keresőképtelenekké válunk, akkor betegszabadságot vagy táppénzt kapunk. De mi a különbség a kettő között? Mikor melyik jár és mennyi pénzre számíthatok? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körül. 

Előbb-utóbb sor kerül rá

A 21. századi ember nagyon sokat dolgozik, ugyanakkor igyekszik megőrizni az egészségét. Sok ember már nem elégszik meg azzal, hogy talál egy állást, amivel pénzt lehet keresni. Sokan karriert keresnek, a szakmájukban szeretnének kiteljesedni, ebben kívánják megtalálni a boldogságukat és a céljaikat. Emellett immáron hazánkban is egyre fontosabbá válik az egészség megőrzése. Törekszünk arra, hogy egészségesebben étkezzünk, sokat mozogjunk, és vitaminokat is szedünk. Ugyanakkor hiába minden erőfeszítésünk, egyszerűen elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb keresetképtelenekké ne váljunk. Elkaphatunk egy súlyosabb influenzát, balesetet szenvedhetünk, ami miatt eltörhet valamink, ugyanakkor beteg gyermekünk miatt is maradásra kényszeríthet a helyzet. Jó hír, hogy ilyen esetben sem maradunk magunkra, és nem kell attól tartanunk, hogy amennyiben betegek vagyunk, teljes mértékben kiesik a jövedelmünk. Ilyenkor ugyanis jogosultak vagyunk betegszabadságra vagy táppénzre. De mi is a különbség a kettő között? Mikor kapjuk az egyiket és mikor a másikat? Mekkora összegre számíthatunk? Milyen hosszú ideig jár? Mutatjuk a válaszokat!

Mit is jelent keresőképtelennek lenni?

Az emberiség egyik alapvető szabálya, hogy pénzből élünk, és a pénzért meg kell dolgozni. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor nem tudunk dolgozni, mégis kapunk fizetést, amiből élhetünk. A betegszabadság és a táppénz intézménye azért jött létre, mert ha egy alapvetően szorgalmasan dolgozó ember önnön hibáján kívül keresőképtelenné válik, és egészségügyi okok miatt egy ideig nem tud dolgozni, akkor ha nem segítené meg őt az állam, akkor sokkal nehezebb volna neki összeszednie magát, és ismét bekapcsolódni a munkavégzésbe. A pénzügyi segítség pedig természetesen nem ingyen van: minden hónapban levonják a fizetésünkből a TB-járulékot, amely tulajdonképpen ezt a célt is szolgálja, tehát mi teljes joggal várhatjuk, hogy az állam megsegítsem, amikor kell. 

De mi is az a keresőképtelenség? Keresőképtelenek akkor leszünk, ha olyan állapotba kerülünk, amelyből kifolyólag nem tudjuk elvégezni a munkánkat, azaz nem tudunk pénzt keresni. A munkától való távolmaradásunk lehet orvos által igazolt vagy igazolatlan, így a távolmaradásunk lehet fizetett vagy fizetettlen. Az igazolatlan távolmaradásnak nem csupán annyi a következménye, hogy nem kapunk aznapra fizetést, de a társadalombiztosítási jogviszonyunk is megszűnik arra az időszakra, még akkor is, ha ez csupán egyetlen egy napot tesz ki. Ha pedig a jogviszonyunk folytonossága megszakad, akkor az azt jelenti, hogy nem részesülhetünk állami egészségügyi ellátásban. Ha esetleg igazolatlanul távol maradtunk a munkától, ugyanakkor nem szeretnénk elesni az állami egészségügyi ellátástól, akkor arra az időszakra saját zsebünkből is befizethetjük a TB összegét, így a folytonosság megmarad. 

Ha tehát keresőképtelenekké válunk, próbáljuk meg mindenképpen leigazolni a hiányzásunkat! Ezt alapvetően az orvos teheti meg: keressük fel a háziorvosunkat, és kérjük meg, hogy írjon igazolást az állapotunkról. Mivel a különféle állapotok különféle összeget is jelentenek, ezért a keresőképtelenség okát is le kell írni, illetve a dátumnak is szerepelnie kell rajta. 

Ki számít keresőképtelennek?

Számos helyzet hozhatja úgy, hogy keresőképtelen állapotba kerülünk. Az alábbiakban listázzuk azokat az eseteket, amelyekért betegszabadságra vagy táppénzre írhatnak ki. Az alábbiak tehát azok az állapotok vagy helyzetek, amelyek esetében a munkától való távolmaradás során is fizetnek nekünk.

• Keresőképtelennek számít az, aki valamilyen betegség miatt nem tudja ellátni a munkáját. 
• Keresőképtelennek számít az, akinek a gyermekét kórházban vagy otthon ápolják. Alapvetően ez akkor érvényes, ha a gyermek 12 évnél fiatalabb, de méltányossági kérelemmel a 12-18 év közötti gyermekek esetében is kikérhető az igazolás. 
• Keresőképtelennek számít az, aki kismama vagy szülő, és a gyermekeit kell ellátnia.
• Keresőképtelennek számít az, aki a kórházban lévő, egy évnél fiatalabb gyermekét szoptatja. 
• Keresőképtelennek számít az, akit eltiltottak a munkától közegészségügyi okok miatt (például hatósági karantén alá került).
• Keresőképtelennek számít az, aki gyógykezelés vagy diagnosztizálás miatt tartózkodik kórházban. 
• Keresőképtelennek számít az, akit valamilyen járvány vagy állategészségügyi ok miatt zárlat alá helyeznek. 

Ha ilyen helyzetek merülnek fel, akkor nem tudunk munkába állni, ebből kifolyólag a fizetésünket sem kapjuk meg. Az állam azonban nem hagyhat magunkra, éppen ezért a havi fizetésünknek egy részét megkapjuk. Ez az összeg azonban valószínűleg nem fogja fedezni az átlagos költségeinket, sőt arra is gondolnunk kell, hogy ha betegek vagyunk, még a gyógyszerekre és a kezelésekre is költenünk kell.

A betegszabadságot és a táppénzt az emberek többsége összekeveri, nem tudják, hogy mi a különbség a két fogalom között. Pedig nagyon nem mindegy, hogy melyiket kapjuk meg. Mutatjuk, mikor melyik jár!

Mikor jár betegszabadság?

A betegszabadság száma korlátozott. Egy évben maximum 15 munkanapnyi betegszabit vehetünk ki. Ezidő alatt a fizetésünknek minimum 70 százalékát meg kell, hogy kapjuk, ugyanakkor a munkáltatónk dönthet úgy, hogy ennél többet is megad, akár fizetésünk 100 százalékát. Fontos azonban tudni, hogy ez nem állami támogatás, nem állami segítség. A betegszabadság során kapott pénzt a munkáltató fizeti. Éppen emiatt betegszabadságra csak akkor mehetünk, ha saját betegségről van szó. Ha tehát a gyermekünk betegszik meg, akkor táppénzt fogunk kapni, nem betegszabadságot.

Fontos kérdés, hogy milyen jogviszonyban kell lennünk ahhoz, hogy betegszabadságra mehessünk?

• Kaphatunk betegszabadságot, ha alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók vagyunk.
• Kaphatunk betegszabadságot, ha tanulószerződéssel is rendelkező diákok vagyunk.
• Kaphatunk betegszabadságot, ha közalkalmazottak vagyunk.
• Kaphatunk betegszabadságot, ha olyan ekho adózók vagyunk, akiknek van munkaviszonya.
• Kaphatunk betegszabadságot, ha közszolgálati jogviszonyban álló személyek vagyunk.
• Kaphatunk betegszabadságot, ha állami szolgálati jogviszonyban álló személyek vagyunk.
• Kaphatunk betegszabadságot, ha kormánytisztviselők vagyunk.

Láthatjuk tehát, hogy bőven vannak olyan dolgozó személyek, akik nem rendelkeznek betegszabadsággal. Nézzük is meg, kik ezek!

• Nem kaphatunk betegszabadságot, ha munkanélküli segélyben, csedben, gyesben vagy gyedben részesülő személyek vagyunk. Ennek az az oka, hogy ilyenkor nem részesülhetünk fizetésben, így tehát keresőképtelenek sem lehetünk, így szabadságra sem mehetünk.
• Nem kaphatunk betegszabadságot, ha egyéni vállalkozók vagyunk. Ennek az az oka, hogy ilyenkor mi egyszerre vagyunk munkavállalók és munkáltatók, tehát a betegszabadságot nekünk kellene magunknak fizetni.
• Nem kaphatunk betegszabadságot, ha megbízási jogviszonyban vagyunk. Ennek az az oka, hogy ilyenkor nincs állandó munkahelyünk, állandó főnükünk és munkáltatónk, csupán ideiglenes megbízóink. Emiatt tehát ki fizetne szabadságot?
• Nem kaphatunk betegszabadságot, ha társas vállalkozás tagjai vagyunk.

Ha keresőképtelen állapotba kerültünk, és megtehetjük, hogy betegszabadságra megyünk, akkor először mindenképpen orvosi igazolást kell kérnünk, majd ezzel be kell kopogtatnunk a főnökünkhöz. A dokumentumok benyújtási határidejét minden esetben a munkáltató határozza meg.

Érdemes tehát minél előbb felkeresni az orvost, azonban ha betegek vagyunk, akkor előfordul, hogy nem tudunk elmenni az orvoshoz. Ha egészségügyi állapotunk akadályozza, akkor sem kell kétségbe esnünk, mert alapvetően az orvos 5 napra visszamenően írhat igazolást, azonban ha a helyzet különösen megkívánja, akkor akár 6 hónapra visszamenőleg is. 

Mit kell tudni a táppénzről?

A táppénz és a betegszabadság között jelentős különbségek vannak. A táppénz általában akkor jár, ha letelik a 14 nap betegszabadság. Innentől kezdve az állam tulajdonképpen „átvállalja” a keresőképtelen munkavállaló támogatását, azaz itt már nem a munkaadó fizet, hanem az állam. Ebből következik az is, hogy kifizetett összeg is kevesebb lesz, ugyanakkor azt szem előtt kell tartani, hogy a táppénz naptári napok szerint fizet, míg a betegszabi csupán munkanapok után.

Nézzük meg, milyen esetekben kerülünk táppénzre!

• Táppénzre írnak ki bennünket, ha mi magunk vagyunk betegek, ugyanakkor az éves 14 napos betegszabadságunkat már elhasználtuk.
• Táppénzre írnak ki bennünket, ha nem a saját betegségünk miatt válunk keresőképtelenné (hanem például a gyermekünk betegsége miatt).
• Táppénzre írnak ki bennünket, ha olyan munkavállalók vagyunk, akik nem jogosultak betegszabadságra (például egyéni vállalkozó).

Milyen feltételei vannak annak, hogy kiírjanak bennünket táppénzre?

• Táppénzre akkor írhatnak ki, ha van orvosi igazolásunk a keresőképtelenségünkről.
• Táppénzre akkor írhatnak ki, ha fizetjük az egészségbiztosítási járulékot.
• Táppénzre akkor írhatnak ki, ha van munkaviszonyunk. Ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy a munkaadónk a táppénz alatt is kirúghat bennünket.
• Táppénzre akkor írhatnak ki, ha nem kapunk a keresőképtelenségünk alatt teljes fizetést vagy teljes jogú nyugdíjat. 
• Táppénzre akkor írhatnak ki, ha olyan társadalombiztosításunk van, amely érvényes és nincs szüneteltetve.

Mindezekből jól látható, hogy általában táppénzt kaphatnak azok, akik betegszabadságot nem – így például az egyéni és társas vállalkozók, valamint a megbízási jogviszonyban álló személyek is. 

Komolyabb betegség esetében az is fontos kérdés, hogy meddig folyósítható a táppénz. Tudnunk kell, hogy alapvetően egy évig lehet folyamatosan folyósítani, ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha korábban minimum egy évig folyamatos munkaviszonyban álltunk. Ha pedig egy munkaviszonyunk megszűnt, akkor az új munkahely és a régi közötti idő nem több 30 napnál. Ugyanakkor ha méltányossági kérelmet nyújtunk be, akkor az egy évnyi táppénz akkor is megadható, ha nincs egy évnyi jogviszonyunk. 

Mennyi táppénzt kaphatok?

A táppénz általában a fizetésünk 50 vagy 60 százaléka, ugyanakkor maximalizálva is van az összeg. 2022-ben napi 8 867 forint a maximálisan adható összeg. De milyen tényezők befolyásolják a táppénz nagyságát?

• Fontos kérdés, hogy mekkora a fizetésünk?
• Mennyi idő folyamatos biztosítási jogviszonyt tudunk felmutatni?
• Mi az oka a keresőképtelenségünknek?

Nézzünk meg pár példát, hogy mikor mekkora táppénz jár!

• A fizetésünk 60 százalékát akkor kapjuk meg, ha legalább két évnyi folyamatos biztosítási idővel rendelkezünk, és nem szorulunk kórházi ellátásra.
• A fizetésünk 50 százalékát akkor kapjuk meg, ha legalább két évnyi folyamatos biztosítási idővel rendelkezünk, VAGY kórházi ellátásra szorulunk.
• Amennyiben munkavégzés közben közúti baleset ér bennünket, akkor a fizetésünk 90 százalékát megkapjuk.
• A fenti két feltétel igaz arra az esetre is, ha veszélyeztetett terhesség, szülés, gyermekápolás, általános betegség vagy karantén miatt leszünk munkaképtelenek.
• Amennyiben a munkavégzés közben szenvedtünk balesetet, a fizetésünk 100 százalékát megkapjuk.
• Amennyiben üzemi balesetet szenvedtünk, a fizetésünk 100 százalékát megkapjuk.
• Amennyiben foglalkoztatási megbetegedést szenvedtünk, a fizetésünk 100 százalékát megkapjuk.

Hogyan igényeljük meg a táppénzt?

Ahogyan a betegszabadság esetében is bemutattuk, először be kell mennünk az orvoshoz, aki megírja nekünk az igazolást. Ezt követően kitöltünk egy nyomtatványt, és ezzel a két dokumentummal felkeressük a főnökünket. Elektronikusan csak abban az esetben intézhetjük a táppénzt, ha önfoglalkoztatók vagyunk, vagy egyéni vállalkozók, vagy mezőgazdasági őstermelők. Fontos továbbá, hogy amennyiben a munkahelyünk nem foglalkoztat száz dolgozót, akkor az nem társadalombiztosítási kifizetőhely, ami azt jelenti, hogy a táppénz igényléséhez szükségünk lesz foglalkoztatói igazolásra is.

A szülők nagy kérdése: mi van akkor, ha a gyerek beteg?

Szülőként bizony gyakran kell szembenéznünk azzal a problémával, hogy nem a saját betegségünk miatt lettünk keresőképtelenek, hanem gyermekünk miatt. A kisgyerekek ugyanis gyakran lebetegednek, és ilyenkor a szülőnek otthon kell vele maradnia. Ilyenkor szerencsére számolhatunk a GYÁP-pal, azaz a gyermekápolási táppénzzel, amelynek összege attól függ, hogy hány éves a gyerek, mekkora a fizetésünk, mi a gyerek betegsége, és milyen hosszú jogviszonyt tudunk felmutatni. 

• Amennyiben a gyermekünk 0 és 3 év közötti, akkor maximum 84 naptári napig kaphatunk gyermekápolási táppénzt.
• Amennyiben a gyermekünk 3 és 6 év közötti, akkor maximum 42 naptári napig kaphatunk gyermekápolási táppénzt. Ha azonban egyedülállóként neveljük a gyermekünket, akkor ennek dupláját, azaz 84 napot kapunk.
• Amennyiben a gyermekünk 6 és 12 év közötti, akkor maximum 14 naptári napig kaphatunk gyermekápolási táppénzt. Ha azonban egyedülállóként neveljük a gyermekünket, akkor ennek dupláját, azaz 28 napot kapunk.

Nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy egyszerre csak egy gyermek betegsége alapján mehetünk egy táppénzre. Ha azonban több gyermekünk van, akkor mi tudjuk kiválasztani, hogy mely gyermek után igényeljük a juttatást.