Mikor idén márciusban bejelentették az első járványügyi intézkedéseket, igen sokan pánikba estek, hírlapok, gazdasági szaklapok, sőt még a kormány is feltételezte, hogy 2020-ban a munkanélküliség elérheti az egymillió főt. Szerencsére ez nem történt meg, de így is igen sokan jártak rosszul. Mire lehet tehát idén még számítani a munkanélküli segélyezéssel kapcsolatban, valamint mit hozhat magával az esetleges második hullám?
A kormány megakadályozta a tömeges elbocsátásokat
2020 márciusától Magyarország kormánya is több intézkedést vezetett be annak érdekében, hogy a lakosság felvehesse a harcot a koronavírussal nem csak egészségügyileg, de gazdaságilag is. A felsőoktatási és közoktatási intézmények hamar bezártak, korlátozások lettek bevezetve, meghirdették a törlesztési moratóriumot, a vállalkozások pedig számos kedvezményt kaptak annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb számot rúgja az elbocsátások száma. Noha ezekkel a gazdaságvédelmi akciókkal valóban jóval kevesebb lett a munkanélküliek száma, mint amekkorára a legtöbb szakember számított, még is így jelentős mértékben történetek leállások és bezárások, amiknek következtében megemelkedett a munkanélküliség. Kétségbeejtő volt a helyzet, hiszen nem lehetett tudni, hogy ez az állapot meddig fog tartani, mikor lehet újra munkába állni, éppen ezért sokan reménykedtek abban, hogy legalább ideiglenesen változtatni fog a kormány a munkanélküli segély jelenlegi rendszerén.
Nem történt változás a segélyezésben
A várakozások ellenére nem változtattak a munkanélküli segélyezésen még ideigenesen sem, azaz minden maradt a régiben. Ennek értelmében álláskeresési járadék maradt, s mint azt a neve is mutatja, ez nem alanyi jogon jár mindenkinek, hanem elsősorban az álláskeresőket támogatja abban, hogy minél hamarabb új munkát találjanak. A jelenlegi kormány koncepciója ugyanis az, hogy nem a munkanélküliséget kell támogatni pénzzel, hanem az álláskeresőket, az álláskeresőknek minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy újra vissza tudjanak állni a munkaerőpiacra, s amíg nem találják meg új állásukat, addig támogatják őket anyagilag.
Ez a támogatás azonban csak rövid ideig folyósítható, legfeljebb 90 naptári napig, azaz három hónapig. Ennyi ideje van az álláskeresőnek arra, hogy új munkahelyet találjon és munkába álljon, hiszen a negyedik hónaptól már nem folyósítható a juttatás. Sokan remélték, hogy ez a 90 nap meghosszabbításra kerül, hiszen az esetleges tömeges munkanélküliség és a tömeges leállások miatt igen nehéz lett volna munkát találni, a hosszabbítás azonban nem történt meg, igaz, tömeges felmondások sem adatolhatók.
Az álláskeresési járadék a továbbiakban is attól függ, hogy a frissen lett munkanélküli az igénylés leadása előtt hány napot dolgozott és mekkora volt a jövedelme az elmúlt egy évben. A maximálisan adható álláskeresési járadék függ a mindenkori minimálbértől, hiszen ahhoz lett igazítva ezen juttatás is.
Mikor folyósítják a segélyt?
Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama attól a naptól kezdődik, hogy a kérvényünk megérkezik az állami foglalkoztatási szervhez. A juttatás minden hónap legelső munkanapján kerül folyósításra, ekkor utalják ki a bankkártyánkra, vagy ha postai úton kértük, akkor ekkor hozza ki a postás. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben valaki augusztusban vagy ezután igényel 2020-ban munkanélküli segélyt, az ezeken a napokon számíthat folyósításra:
- 2020. szeptember 1. Keddi nap,
- 2020. október 1. Csütörtöki nap,
- 2020. november 2. Hétfői nap,
- 2020. december 1. Keddi nap,
- 2021. január 4. Hétfői nap.
Előfordulhatnak természetesen tört hónapok is. Ezzel akkor kell számolnunk, ha az igénylést például a hónap közepén adjuk le, ilyenkor nem akkor kapjuk meg a támogatást, amikor elfogadják a kérelmünket, hanem az ezt követő hónap első munkanapján, arányosítva. Az arányosítás azt jelenti, hogy amennyiben csak a hónap idusán adtuk le kérelmet, akkor arra a hónapra csak a nekünk járó támogatás felét kaphatjuk meg, ugyanakkor a 90 napos intervallum továbbra is érvényben van, ha nem sikerül egy-két hónapon belül munkát találnunk akkor először egy félhavi támogatást kapunk, majd két egészhavit, ezt követően megint egy félhavit, és csak ekkor fogyott ki a „keretünk”.
Lelassulhatnak a folyamatok
A járvány miatt korlátozások lettek bevezetve, részben emiatt pedig igen sok leállással kell számolnunk, ami miatt számottevően több munkanélkülit kellett regisztrálni. Ez persze azt is jelenti, hogy a munkaügyi központok ügyintézői nyakába egy csapásra hatalmas mennyiségű munka szakadt, nincsenek ennek elvégzésére többen, így tehát előfordulhat, hogy az ügyintézés menete lassabb. Éppen ezért javasolták a szakemberek, hogy próbáljuk meg online igényelni a támogatást, ha ez azonban nem lehetséges, akkor a munkaügyi hivatalba csakis időponttal sétálhatunk be, ami tehát azt jelenti, hogy lassabban is tudjuk megigényelni a támogatást, és valószínűleg lassabban is adminisztrálják, lassabban is bírálják el. Emellett fontos azt is tudni, hogy a támogatás kiutalásában is előfordulhatnak csúszások, ha tehát kicsit késik a folyósítás, ne essünk kétségbe, nem utasították el kérelmünket, csupán most lassabb az ügyintézés.
Mire számíthatunk a jövőben?
A jelenlegi növekedési adatok is erősíteni látszanak a szakemberek azon véleményét, miszerint ősszel megérkezik a második hullám. Egyesek szerint a második hullám egészségügyileg elsöprőbb lesz, mint az első hullám, mindazonáltal azt egyenőre nem tudhatjuk, hogy milyen gazdasági változásokat hoz majd. Nem tudhatjuk, hogy megint lesznek-e leállások, leépítések, továbbra is emelkedni fog-e a munkanélküliség, újra bezárják-e az iskolákat. A koronavírus éppen azért is olyan veszélyes, mert a megbetegedettek egy jelentős része észre sem veszi, hogy beteg, miközben ő maga fertőz másokat, és akinek gyengébb a szervezete, azt sajnos csúnyán megtámadja a vírus. Ha lesz második hullám, minden bizonnyal megint lesznek olyan szektorok, amik nagy veszélybe kerülnek. Elsők között a turizmus kell megemlíteni, ezt követi a vendéglátóipar és a zeneipar, így tehát megint lesznek olyan szektorok, ahol tömeges leépítésekre kell számítani, így megint megugorhat a munkanélküliek száma. Ráadásul arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy amennyiben a nyugati országokba is betör a második hullám (és minden jel erre mutat), akkor a külföldi munkavállaló magyarok jelentős része hazajöhet, ez megint többszázezer embert jelenthet.
