Az ismeretes, hogy az energiaválság miatt egyre inkább emelkedik a gáz és az áram ára. A kormány ezért azt a szabályt hozta, hogy amennyiben egy háztartás az átlagnál több áramot fogyaszt, akkor a piaci árat kell fizetnie. Mennyibe kerül 2022-ben az áram, ha túllépjük az átlagfogyasztást? Mekkora különbség van a rezsicsökkentett ár és a piaci ár között? Cikkünkben ezt a kérdéskört járjuk körül.
Sokak számára véget ér a rezsicsökkentés
Az Oroszország és Ukrajna között zajló fegyveres konfliktusnak bizony sok negatív következménye van. Az egyik legsúlyosabb következménye az energiaárak emelkedése. Szerte Európában a magasba szöktek az árak, sok helyütt komoly büntetéssel fenyegetik azokat a lakosokat, akik egy bizonyos hőmérsékletnél magasabbra fűtik fel az otthonukat. Az Eiffel torony fényei kialudtak, és mindenki ott próbál meg takarékoskodni, ahol csak tud. Hazánkban már hosszú idő óta állami támogatással vásárolhatják a lakosok az áramot. A rezsicsökkentés értelmében a fogyasztók csökkentett összegért tudták beszerezni az áramot, ez pedig a havi kiadásokat jelentősen alacsonyabbra vitte. A kialakult válsághelyzetben azonban a kormány költségvetése nem engedheti meg, hogy a piaci ár és a rezsicsökkentéses ár közötti differenciát minden esetben állja, ezért módosításokat kellett bevezetnie. Ennek értelmében csak azon háztartások élvezhetik továbbra is az államilag támogatott áramárat, amely háztartások nem lépik túl az átlagfogyasztást, amelyet havi 200 kWh-ban határoztak meg. De mi a helyzet abban az esetben, ha ezt a számot túllépjük? Mennyit kell akkor fizetnünk? Csak a túllépett mennyiség után kell fizetni a piaci árat, vagy onnantól kezdve az egész havi fogyasztásom után a magasabb összeget kell fizetnem? Mutatjuk a választ!
Kiket érint a változás?
Részlegesen megszűnt tehát a rezsicsökkentés. Fontos azonban kiemelni, hogy csupán részlegesen! A kormány azt a határozatot hozta, hogy amely háztartások villanyfogyasztása nem haladja meg az átlagot, azoknak továbbra is rezsicsökkentett áron teszik elérhetővé az energiát. Ezzel szemben aki átlépi a fogyasztási átlagot, annak piaci áron kell megvennie az áramot, ami értelemszerűen jelentősen magasabb összeg.
Ki kell emelni, hogy az átlagfogyasztást jelentő áramár éves és havi szinten is meg van határozva. Az éves limit 2524 kWh. Ezt kell tehát leosztani tizenkét hónapra. Így kijön, hogy a havi fogyasztási limit 210 kWh. Ebből látható, hogy a kedvezményes ár az évi fogyasztásra vonatkozik, tehát az éves leolvasáskor tudhatjuk meg, hogy átléptük-e az éves limitet, vagy sem. Ha az éves leolvasás során kiderül, hogy nem haladta meg a fogyasztásunk a 2523 kWh-t, akkor ránk továbbra is vonatkozni fog a rezsicsökkentés, így tehát államilag támogatott összegért vehetjük meg. Ha azonban ezt az átlagot átlépjük, akkor már a piaci árat kell fizetnünk.
Csak a lakossági fogyasztóknak jár a rezsicsökkentés
Tudnunk kell, hogy a rezsicsökkentés továbbra is pusztán a lakossági fogyasztók számára adott. De kik is minősülnek lakossági fogyasztóknak? Mindenki, azért vásárol áramot, hogy a saját háztartását ellássa energiával. Ha tehát egy ingatlant azért tartunk fenn, hogy ott jövedelemszerző tevékenységet folytassunk, és nem ott élünk, akkor ott – függetlenül a limittől – a piaci árat kell megfizetni az áramért. A kedvezményezetti körbe tartoznak a lakások, lakóépületek, a hétvégi házak és üdülők, ugyanakkor a lakossági célokra használatos garázsok is.
Amennyiben egy cég egy magáningatlanba van bejelentve, akkor az adott cég kedvezményesen kapja az áramot, rezsicsökkentett árat fizet, hiszen hivatalosan a tulajdonos (magánszemély) fizeti az áram költségeit, ami kedvezményre jogosít.
És mi a helyzet a többgenerációs családi házakkal?
Be kell, hogy lássuk: a többgenerációs családi házak jelentősen nagyobbak, és bizony jelentősen többen is élnek bennük. Ez értelemszerűen hozza azt a következményt, hogy több lesz a fogyasztása is, tehát nagy valószínűség szerint átlépni a limitet a háztartás, és piaci árat kell fizetnie. Van-e arra mód, hogy ők is részesüljenek a rezsicsökkentésben?
Sajnos a válasz sokaknak elkeserítő: csak abban az esetben lehet növelni a kedvezményt az ilyen házakban, ha a tulajdonosok társasházzá minősítik az otthonukat. Ebben az esetben külön „lakásokat” kell kialakítani, a lakrészeknek pedig külön villanyórával kell rendelkezniük. Ha külön van a villanyóra, akkor természetesen a fogyasztási limit is emelkedik.
És mi van akkor, ha több ingatlannal rendelkezünk?
Sok több ingatlannal rendelkező tulajdonos lett ideges a hír hallatán, ugyanis attól tartottak, hogy a limit tulajdonosonként számítandó, így tehát ha valakinek három ingatlana van, akkor a három ingatlanra kell beosztania a havi 210 kWh-t. Ez azonban nincs így. A szolgáltató ugyanis nem ügyfelenként, hanem háztartásonként, azaz felhasználási helyenként alkalmazza a szabályokat. Ez tehát azt jelenti, hogy minden ingatlanra jár 210 kWh-ig az állami támogatás. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyik háztartásról nem csoportosíthatjuk át a kedvezményt a másikra. Ha tehát két ingatlanunk van, és az egyiket nem használjuk, akkor nem mondhatjuk azt, hogy az egyik lakás 210 kWh limitét adjuk hozzá a másik limitjéhez. Az árkedvezményt kizárólag az adott ingatlan esetében lehet felhasználni, és nem lehet átruházni másik ingatlanra!
Mennyibe kerül az áram állami támogatással?
Fontos, hogy az elkövetkezendő időben nagyon figyeljünk oda az évközi áramfogyasztásunkra. Érdemes folyamatos számításokat végezni, hogy mi mennyit fogyaszthat, és ha észrevesszük, hogy vannak olyan eszközeink, amelyek különösen sokat fogyasztanak, akkor azokat jó, ha le tudjuk választani az elektromos hálózatról. Ha nagyon odafigyelnünk és folyamatosan ellenőrizzük, mennyit fogyasztunk, tudatosíthatjuk a takarékoskodást, így pedig valamelyest mérséklődhet a villanyszámla. Ha ennek eredményeképpen az átlagfogyasztás alatt maradunk, akkor csökkentett áron vehetjük meg az áramot. Állami támogatással az áram feleannyiba kerül, mint a piaci ár. Így tehát egy kWh továbbra is 36 forintba fog kerülni azoknak, akik takarékoskodnak.
Hogyan alakul az áram piaci ára?
Aki azonban nem vigyáz, nem kíséri folyamatosan figyelemmel a fogyasztását, emiatt pedig nem tudja korlátozni a fogyasztást, nem tud takarékoskodni, az mélyen a pénztárcájába kénytelen nyúlni. Ha túllépjük az éves limitet, akkor a piaci árat kell kifizetnünk, az pedig az állami támogatott árnak a duplája, tehát kétszer többet kell így fizetnünk az áramért. Így tehát egy kWh áram után 70,1 forintot kell fizetnünk.
És mi a helyzet az éjszakai árammal?
Jó hír azoknak, akik bevezették az éjszakai áramot, hogy ennek a fogyasztása külön számlálandó. Az éjszakai áramnak ugyanis külön mérőórája van, ami tehát azt jelenti, hogy ilyenkor egy háztartásban már duplaannyit fogyaszthatunk kedvezményesen. Ilyenkor ugyanis a 2532 kWh külön vonatkozik a nappali áramra, és külön az éjszakai áramra, tehát összesen 5064 kWh a fogyasztási limitünk egy évre. Ki kell azonban emelnünk, hogy ehhez arra van szükség, hogy a hagyományos mérő (A1 és A2 árszabással) mellett vezérelt mérővel (B, azaz éjszakai árszabás) is rendelkezzünk, ezekkel vételezzük az energiát. Tudvalevő, hogy az éjszakai áramot alacsonyabb összegért vásárolhatjuk meg, ami tehát azt jelenti, hogy amennyiben átlagfogyasztás alatt maradunk, és állami kedvezménnyel kapjuk az áramot, akkor egy kWh után 23,1 forintot kell fizetnünk, ha pedig átlépjük az éves átlagot, akkor a piaci áron kell vásárolnunk, ami jelenleg 62,9 forintot jelent kilowattonként.
Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a hőszivattyúk esetében nem vezetett be a kormány semmiféle limitet. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben az otthonunk energiájáról hőszivattyú gondoskodik, akkor – függetlenül attól, hogy mennyit fogyasztunk – mi mindenképpen az államilag támogatott összeget fizetjük, azaz egy kWh után 36 forintot kell fizetnünk.
Hogyan számítják ki az árat, ha átléptük a limitet?
Ammenyiben tehát átlépjük az átlagot, akkor többet kell fizetnünk, ilyen esetben ugyanis a piaci áron kell megvennünk az áramot. A havi 210 kilowatt limitet azonban nagyon könnyű átlépni, ezért jogosan merül fel sokakban a kérdés, hogy mi van akkor, ha nem tudunk az átlagfogyasztás alatt maradni? Hogyan számolják akkor ki a számlánkat? Ha átlépjük ezt a limitet, akkor az egész havi fogyasztásunkat a piaci árral szorozzák, vagy csak a többletet?
Jó hír, hogy minden háztartáshoz biztosítja az állami támogatást a kormány 210 kilowattig. Ennyit tehát mindenképpen kedvezményesen kapunk, ha pedig ezt a limitet túllépjük, akkor csak a túllépésért számláznak piaci árat.
Nézzük ezt meg a gyakorlatban! Tételezzük fel, hogy az adott hónapban 400 kWh-t fogyasztottunk. Mennyit is kell akkor pontosan fizetnünk?
- Minden háztartás számára jár a kedvezményes ár 210 kWh-ig. Ez azt jelenti, hogy a 210-et be kell szoroznunk a rezsicsökkentett összeggel, ami 36 forint. Így megkapjuk, hogy a 210 kWh-ért 7 560 forintot kell fizetnünk.
- A fogyasztásunk meghaladta a limitet, mégpedig 190 kWh-tal. Ezt a számot már a piaci árral kell beszoroznunk, ami 70,1 forint. Így megkapjuk, hogy a túllépésért 13 319 forintot kell fizetnünk.
- Így összesen 20 879 forintot kell fizetnünk. Ha minden úgy maradt volna, mint régen, és a teljes 400 kWh-t állami támogatott áron kaphattuk volna meg, akkor pusztán 14 400 forintot kellett volna fizetnünk.
És hogy ez mégis hogy fog kinézni a számlán? Minden esetben naparányos elszámolást alkalmaznak a szakemberek, ami azt jelenti, hogy időarányosan biztosítják nekünk az árcsökkentett mennyiséget. A kalkuláción azt fogjuk látni, hogy összeszorozzák a kedvezményes mennyiség 1/365-ödét az elszámolt időszak napjainak számával. E két szám szorzata fogja megadni az adott hónap villanyárának fizetendő összegét.
Mi a helyzet a nagycsaládosokkal?
A várakozásokkal ellentétben a nagycsaládosok nem kapnak extra kedvezményt a villanyfogyasztásra. Ugyanakkor számíthatnak a gázárkedvezményre. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gázárkedvezmény nem jár automatikusan minden nagycsaládosnak, ezt ugyanis külön kell igényelni a kormányhivatalban!
Milyen kilátások vannak?
A gáz ára jelentősen emelkedik, éppen emiatt sokan kívánnak inkább árammal fűteni. Emiatt családok sokasága építkezik jelenleg, hogy átalakítsák a fűtési rendszerüket. Megugrott emellett az érdeklődés a hőszivattyúk és a napelemek iránt is.
Azt is látni lehet, hogy az új szabályok következtében a lakosság azonnal takarékoskodásba kezdett. Mivel már augusztus elsejétől él a rezsicsökkentés szigorítása, ezért nagyon nem mindegy, hogy mennyi energiát fogyasztunk háztartásonként, éppen emiatt a legtöbben odafigyelnek arra, hogy mennyit fogyasztanak.
Fontos információ, hogy akik eddig átalányt fizettek, azoknak erősen ajánlott újra bediktálniuk az óraállást, hiszen így a szolgáltató a valós számadatok szerint tudja kiszámítani az új átalányt.