Magyarország demográfiai helyzete évről évre aggasztóbb, ami lassan a nyugdíjrendszer összeomlásához vezet. Az utóbbi években többször is volt nyugdíjkorhatár-emelés, hogy a rendszert fenn lehessen tartani. De mi a helyzet más európai országokban? És mikorra várható újabb emelés? Cikkünkben ezeket mutatjuk be.
Nem vagyunk jó helyzetben
A nyugellátás egy igen komplex és összetett rendszer, azonban lényegében az áll, hogy az aktívan dolgozó polgárok az adójuk befizetésével hozzájárulnak a nyugdíjalaphoz, amelyből az állam a nyugellátást folyósítja. Ez tehát azt jelenti, hogy az aktívan dolgozók tartják el az idősebbeket. Európában azonban általános problémának tekinthető, hogy egyre kevesebb gyermek születik, ami súlyos demográfiai problémákhoz vezet. Az elöregedő társadalomban ugyanis egy aktívan dolgozó polgárnak egyre több nyugdíjast kell eltartania, ami végsősoron a nyugellátás összeomlásához vezet. A nyugdíj helyzete a magyar helyreállítási terv megjelenése óta a találgatások középpontjában helyezkedik, és nagyon sokan gondolják úgy, hogy a rendszer fenntarthatóságát csak az garantálhatja, ha újra jelentősen emelnének a korhatáron.
A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban adott ki egy elemzést, amelyben azt fejtegették, hogy a jelenlegi rendszer legfeljebb 20 évig fenntartható, így tehát azzal lehet számolni, hogy a 2030-as évek közepéig maradhatnak a dolgok olyan formában, ahogyan most vannak. Nos, ebből a húsz évből már letelt 7 év, a helyzet azonban nem javult, sőt! Bevezették a 13. havi nyugdíjat, valamint csökkentették a szociális hozzájárulási adót is, ami azért problematikus, mert ez tekinthető a nyugdíjkiadások legfőbb forrásának. Azt se felejtsük el, hogy a Nemzeti Bank elemzése úgy jósolta meg a húsz évet, hogy problémamentes környezetbe helyezte a hipotézist. Ehelyett az országnak túl kellett vészelnie a járványhelyzetet, most pedig rekordmagas inflációval küzdünk, és a háború is a szomszédunkban zajlik. Így kérdéses az, hogy a húsz év valóban húsz év lesz-e a valóságban.
De mi a helyzet Európa más országaiban?
Bár valóban nem derűs a helyzet Magyarországon, azzal azért tisztában kell lennünk, hogy demográfiai problémákkal nemcsak hazánk, de szinte valamennyi európai ország küzd. Ez tehát azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága egész Európában problémát jelent. Hogy pontosabb képet kapjunk a helyzetről, érdemes megvizsgálnunk az európai időskori eltartottsági rátát: ez azt mutatja be, hogy milyen az arány az aktív korúak (15 és 65 év közöttiek), valamint az idősek (65 év felettiek) között. Ezzel a rátával dolgozik az Eurostat, amelynek vizsgálatai kimutatják, hogy a jelenlegi elöregedés az elkövetkezendő évtizedekben fokozódni fog, és a helyzet hamarosan drasztikus lesz.
Nézzük meg, mit mutatnak a statisztikák az egyes országokkal kapcsolatban annak alapján, hogy 100 aktív korú lakosra hány 65 év feletti nyugdíjas jut! (A listaelső van a legkedvezőbb helyzetben, míg a listát záró ország a legkedvezőtlenebben.)
- Izland
- Ciprus
- Írország
- Dánia
- Hollandia
- Belgium
- Luxemburg
- Németország
- Ausztria
- Franciaország
- Magyarország
- Málta
- Csehország
- Észtország
- Horvátország
- Szlovénia
- Spanyolország
- Szlovákia
- Bulgária
- Olaszország
- Görögország
- Portugália
- Litvánia
- Lengyelország
- Lettország
Ki kell emelni emellett azt is, hogy míg 2020-ban az időskori eltartottsági ráta 20-36% között mozgott, addig az előrejelzések szerint 2060-ra az átlag elérheti az 54 százalékot is. Jelenleg az Európai Unióban 3 aktív lakosra jut egy idős nyugdíjas, ilyen tekintetben pedig Magyarország hozza az átlagot, nem produkálunk sem kiugróan jó, sem kiugróan rossz eredményt. 2060-ban azonban már egy nyugdíjas ellátására csupán két aktív lakos jut majd, s úgy fest, Magyarországon sem lesz jobb a helyzet.
S hogy egészen pontosak legyünk Magyarországgal kapcsolatban: 2020-ban az időskori eltartottsági rátánk 30 százalék volt, 2060-ra azonban már 52 százalékot lehet jósolni. S hogy ez a tendencia hogyan illeszkedik a többi európai ország közé? A gyorsabban öregedő országokban, ahol kevesebb gyermek születik, ez a ráta minden bizonnyal 2060-ra 60 százalék fölé csúszik. De még a lassabban öregedő nemzetek sincsenek sokkal jobb helyzetben, ahol ugyanis – az európai átlaghoz képest – több gyerek születik, ott is eléri a 40 százalékot az eltartottsági ráta 2060-ra. Ilyen szempontból is a középmezőnyben mozog Magyarország. Azt pedig be kell látnunk, hogy ilyen tendenciák mellett lehetetlen fenntartani a jelenlegi nyugdíjrendszert. Emiatt szinte egész Európában napirendi ponton van a nyugdíjkorhatár emelése.
Milyen nyugdíjkorhatárok vannak Európában?
Az európai országok között kisebb-nagyobb eltérésekkel számolhatunk atekintetben, hogy mikor mehetnek a lakosok nyugdíjba. Alapvetően azt lehet elmondani, hogy a kontinensen 62 és 67 éves kor között mennek az emberek nyugdíjba, és sok helyütt a nemek között is különbségeket találhatunk. Alábbiakban tekintsük át, hogy az európai országokban mi a nyugdíjkorhatár!
- Franciaországban 62 év a nyugdíjkorhatár,
- Szlovákiában 63 év,
- Máltán 63 év,
- Csehországban 64 év,
- Észtországban 64 év,
- Lettországban 64 év,
- Litvániában a férfiak esetében 64 év, a nők esetében 63 év,
- Ausztriában a férfiak esetében 65 év, a nők esetében 60 év,
- Lengyelországban a férfiak esetében 65 év, a nők esetében 60 év,
- Horvátországban a férfiak esetében 65 év, a nők esetében 63 év,
- Cipruson 65 év,
- Belgiumban 65 év,
- Luxemburgban 65 év,
- Magyarországon 65 év,
- Szlovéniában 65 év,
- Németországban 66 év,
- Írországban 66 év,
- Spanyolországban 66 év,
- Hollandiában 66,5 év,
- Portugáliában 66,5, év,
- Bulgáriában 67 év,
- Dániában 67 év,
- Görögországban 67 év,
- Izlandon 67 év,
- Olaszországban 67 év.
Fentebb a 2022-es korhatárokat közöltük, azt azonban látnunk kell, hogy a demográfiai problémák miatt a korhatárokon az egyes országok gyakran változtatnak, és mivel sok helyütt pár hónak a differencia, így a rangsor is folyamatosan változik. Így például Magyarországon is volt emelés nemrégiben: 2021-ben a nyugdíjkorhatár még 64,5 év volt, 2022-ben azonban már 65 év. Az emelt nyugdíjkorhatár az 1957-ben, vagy annál később születettekre vonatkozik.
S hogy mi a megoldás? Az elöregedés miatti nyugdíjproblémákkal jelenleg csak egyféleképpen lehet felvenni a harcot: emelni kell a nyugdíjkorhatárt. Az persze kérdés, hogy meddig lehet elmenni, hiszen ennek előbb-utóbb az lesz a vége, hogy olyan magas korhatárt már csak nagyon kevesen érhetnek meg. Ennek ellenére szinte valamennyi európai ország emelést tervez a közeljövőben. Ez alól kivételt jelent néhány nemzet, köztük szerencsére a magyarok is. Magyarország mellett nem tervez emelést a közeljövőben Izland, Luxemburg, Lengyelország és Szlovákia sem.
Mikorra várható a korhatáremelés Magyarországon?
Mint arra már kitértünk, a nyugdíjnak természetesen csak akkor van értelme, ha az átlagéletkor szerint a lakosok nagyobbik része meg is éli, hogy részesülhessen az ellátásban. Ehhez azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen átlagéletkorral számolhatunk. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint 2020-ban a születéskor várható, egészségben eltöltött élettartam a nők esetében 63,6 év volt, míg a férfiak esetében ennél kevesebb, mindössze 61,7 év. Ha ezeket a számokat vetjük össze az Európai Unió átlagával, akkor sajnos azt kell tapasztalnunk, hogy a magyarok rövidebb ideig élnek: a nők 2,3 évvel, a férfiak pedig 3,5 évvel vannak lemaradva az uniós átlaghoz képest.
S mit jelent ez a nyugdíjkorhatárra vonatkoztatva? Sajnos már most, a tavalyi korhatáremelés után is azt tapasztalhatjuk, hogy az egészséges várható élettartam kevesebb mint az a korhatár, amikortól nyugdíjba lehet menni. Ez tehát azt jelenti, hogy sokan hiába fizetik egész életükben a szociális hozzájárulási adót, ők abból már soha nem kapnak „vissza” semmit. Ezzel szemben sok más uniós országban nem ilyen elkeserítő a helyzet: legfőképpen a nyugati tagállamokban jóval magasabb a várható élettartam, ráadásul még hamarabb is elmehetnek nyugdíjba. Ez tehát azt jelenti, hogy míg igen sok magyar meghal, mielőtt élvezhetné a szépkorúságát, addig más európai országokban sokkal hamarabb nyugdíjba mehetnek az idősek, és várhatóan tovább is fognak élni. Ilyen szempontból tehát nem derűs a helyzet Magyarországon, éppen emiatt valószínűleg a közeljövőben nem is lehet korhatáremeléssel számolni.
Az emelés azonban csak idő kérdése, hiszen a társadalmi elöregedés hazánkat is nagyon súlyosan érinti. Számítások szerint az elkövetkezendő 40 évben 72 százalékkal nő majd az egy aktív lakosra jutó idősek száma. Ezzel szemben az Európai Unió átlaga 69 százalék, így tehát előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, hogy Magyarországon is terítékre kerüljön az emelés ügye.
Hogyan könnyíthetjük meg helyzetünket idős korunkra?
A fentiekből már rájöhettünk, hogy a helyzet nem fenékig tejfel. Két nagyon is elképzelhető opcióval kell szembenéznünk:
- nem lesz nyugdíj
- olyannyira kitolják a nyugdíjkorhatárt, hogy mi azt már meg se éljük.
Jogosan merülhet fel tehát bennünk a kérdés, hogy mit tehetnénk annak érdekében, hogy könnyebb legyen az időskorunk, és ne kelljen életünk végéig robotolnunk. Ha nem szeretnénk magunkat az államra bízni, akkor többféle alternatív lehetőséget vehetünk számításba:
- önkéntes nyugdíjpénztár (ma Magyarországon 1,1 millió fő próbál így gondoskodni a jövőjéről);
- nyugdíjbiztosítás (ma Magyarországon 460 ezer fő próbál így gondoskodni a jövőjéről);
- előtakarékossági számla (ma Magyarországon 100 ezer fő próbál így gondoskodni a jövőjéről).
Mindezeken túl pedig nagyszerű lehetőséget jelent az ingatlankiadás. Ehhez persze arra van szükség, hogy már fiatalon rákoncentráljunk arra, hogy idősebb korunkra több ingatlanunk legyen. Először értelemszerűen minden ember arra törekszik, hogy legyen egy olyan otthona, ahol élhet, ahová családot alapíthat, ahol felnevelheti a gyermekeit. Ha ezt biztosítani tudtunk (például kifizettük a lakáshitelt), akkor érdemes mielőbb egy második ingatlan megszerzésére koncentrálni. Ennek albérletbe történő kiadása ugyanis folyamatos jövedelemhez juttat, így idősebb korunkra nem leszünk kizárólag az államra hagyatkozva. Számos szempontból sokkal kedvezőbb ez a megoldás: míg ugyanis magán-nyugdíjpénztárit fizetünk, nem tudhatjuk, hogy lesz-e alkalmunk kiélvezni a takarékosságunk gyümölcsét. Sajnos bele kell számolnunk, hogy hiába fizetünk minden hónapban vagy évben komoly összegeket, lehet, hogy már a nyugdíjas éveink előtt befejezzük életünket. Ezzel szemben ha van egy második lakásunk, akkor azt örökölhetik gyermekeink, unokáink, így a kiadás nem veszhet kárba.
