Sokan azt gondolják, hogy ha lebetegednek, és emiatt munkaképtelenekké válnak, akkor automatikusan a táppénzt kezdik folyósítani neki. Pedig az ügy ennél jelentősen bonyolultabb. Mikor kezdik el folyósítani a táppénzt? Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy jogosultak legyünk rá? A táppénznek milyen típusai vannak? Cikkünkben ezeket a kérdéseket tárgyaljuk.
Mi is az a táppénz?
Betegszabadságot a munkavállaló akkor kaphat, ha az egészségügyi állapota olyannyira megromlik, hogy így a munkáját nem tudja elvégezni. Ha például sofőrként dolgozunk, de eltörik a kezünk, akkor törött kézzel természetesen nem tudunk autót vezetni, így betegszabadságra vagyunk jogosultak. Ugyanakkor ha a lábunk törik el, és egyébként adminisztrátorok vagyunk, akkor az adminisztrátori feladatainkat törött lábbal is el tudjuk látni, így nem feltétlenül biztos, hogy így kiírnak bennünket betegszabadságra.
Fontos azonban tudni, hogy bármilyen betegségünk van, az első 15 betegen töltött munkanap során nem írhatnak ki bennünket táppénzre, ekkor ugyanis a betegszabadságunkat használjuk el. Ha az állapotunk, ami miatt keresőképtelenek lettünk, 15 napnál tovább fennmarad, akkor természetesen még nem mehetünk vissza dolgozni, bármennyire is futottunk ki a betegszabadság éves keretéből. Ilyenkor tesznek át minket táppénzre, amely juttatást az állam fizeti.
Mit jelentenek a táppénzes kódok
A jogszabály meghatározása szerint amennyiben kiírnak bennünket táppénzre, akkor ezen az igazoló lapon egy táppénzes kód lesz feltűntetve. Amit a köznyelv csupán „táppénzes papírnak” nevez, azt a hivatalos körökben „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételéről” néven nevezik. Ezt a lapot kizárólag orvos adhatja ki, és az igazolást a munkáltatónak kell leadni. Amennyiben keresőképtelenség áll fenn, csak úgy adható ki a táppénzes papír, s egy kóddal szokták jelölni az orvosok, hogy milyen okból jött létre ez az állapot.
De mit is jelent pontosan a keresőképtelenség? Ha valamilyen oknál fogva olyan állapotba vagy olyan helyzetbe kerülünk, hogy a munkánkat nem tudjuk elvégezni, és emiatt nem tudunk bemenni a munkahelyünkre, akkor keresőképtelenek leszünk. Az igazoló papíron mindenképpen szerepelni fog egy kód, amelynek értelmezése segít abban, hogy tudjuk, pontosan mire is számíthatunk, pontosan milyen ellátásban részesülünk és milyen jellegű tápellátásban részesülünk. Nézzük meg, hogy mit is jelentenek a kódok!
- Amennyiben a táppénz kódja 1, úgy a táppénz jellege üzemi baleset, és baleseti táppénzt fogunk kapni. Ezt a kódot akkor írja rá az orvos, ha az üzemi baleset vagy a munkahelyen történet, vagy a munkahelyre menet, esetleg onnan hazafelé tartva. Amennyiben üzemi balesetet szenvedtünk, akkor semmiképpen nem jár nekünk betegszabadság, hanem már az első naptól kezdve az államtól kapja a táppénzt a munkavállaló.
- Amennyiben a táppénz kódja 2, úgy a táppénz jellege foglalkozási megbetegedés, valamint baleseti táppénzt fogunk kapni. Ezt a kódot akkor írja rá az orvos, ha a betegséget vagy az egészségügyi romlást bizonyítottan a munkahelyi körülmények okozták. Az ellátás akkor is jár, ha az állapotunk jóval a munkahely elhagyása után állt be. Amennyiben foglalkozási megbetegedésünk, akkor semmiképpen nem jár nekünk betegszabadság, hanem már az első naptól kezdve az államtól kapja a táppénzt a munkavállaló.
- Amennyiben a táppénz kódja 3, úgy a táppénz jellege közúti baleset. Ezt a kódot akkor írja rá az orvos, ha valamilyen balesetet szenvedtünk az úton. Fontos tudni, hogy a balesetet szenvedett munkavállalónak mindenképpen nyilatkozatot kell tennie arról, hogy milyen körülmények között történt meg a baleset, valamint be kell számolnia arról, hogy nem üzemi baleset történt-e. A táppénz megítéléséről ebben az esetben nem az orvos dönt, hanem a társadalmi kifizetőhely, esetleg a szakigazgatási szerv.
- Amennyiben a táppénz kódja 4, úgy a táppénz jellege egyéb baleset. Ezt a kódot akkor írja rá az orvos, ha valamilyen balesetet szenvedtünk. Fontos tudni, hogy a balesetet szenvedett munkavállalónak mindenképpen nyilatkozatot kell tennie arról, hogy milyen körülmények között történt meg a baleset, valamint be kell számolnia arról, hogy nem üzemi baleset történt-e. A táppénz megítéléséről ebben az esetben nem az orvos dönt, hanem a társadalmi kifizetőhely, esetleg a szakigazgatási szerv.
- Amennyiben a táppénz kódja 5, úgy a táppénz jellege beteg gyermek ápolása. Ezt a kódot akkor írja rá az orvos, ha a gyermekünk megbetegszik. Fontos tudni, hogy az ezzel a kóddal ellátott táppénzt csak akkor jár, ha a gyermekünk legfeljebb 12 éves. A gyermekek után járó táppénzes napok száma gyermekenként jár. Amennyiben táppénz jellege beteg gyermek ápolása, akkor semmiképpen nem jár nekünk betegszabadság, hanem már az első naptól kezdve az államtól kapja a táppénzt a munkavállaló.
- Egy hároméves kor alatt gyermek esetében az édesanya évi 84 nap táppénzt kap.
- Egy hatéves kor alatt gyermek esetében az édesanya évi 42 nap táppénzt kap.
- Egy tizenkét éves kor alatt gyermek esetében az édesanya évi 14 nap táppénzt kap.
- Amennyiben a táppénz kódja 6, úgy a táppénz jellege terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség. Ezt a kódot akkor írja rá az orvos, ha gyermeket várunk, vagy a szülés után a gyermekkel maradunk. Amennyiben táppénz jellege terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség, akkor semmiképpen nem jár nekünk betegszabadság, hanem már az első naptól kezdve az államtól kapja a táppénzt a munkavállaló.
- Amennyiben a táppénz kódja 7, úgy a táppénz jellege közegészségügyi okokból foglalkozástól történő eltiltás, hatósági elkülönítés. Ezt a kódot akkor írja rá az orvos, ha azért nem jelenhetünk meg a munkahelyünkön, mert valamilyen járványügyi vagy közegészségügyi okból ez veszélyes volna.
- Amennyiben a táppénz kódja 8, úgy a táppénz jellege egyéb keresőképtelenség. Ezt a kódot akkor írja rá az orvos, ha valamilyen általános szabályok szerinti keresőképtelenség áll fel.
- Amennyiben a táppénz kódja 9, úgy a táppénz jellege veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség. Ezt a kódot akkor írja rá az orvos, ha a munkavállaló gyermeket vár, s veszélyeztetett terhes. Amennyiben táppénz jellege veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség, akkor semmiképpen nem jár nekünk betegszabadság, hanem már az első naptól kezdve az államtól kapja a táppénzt a munkavállaló.
Hogyan kaphatom meg a táppénzt?
Arról, hogy a beteg jogosult-e a táppénzre, azaz hogy állapota valóban nem engedi-e meg, hogy a munkáját ellátssa, minden esetben a háziorvos dönt. Először tehát a háziorvost kell meglátogatnunk, aki megvizsgál bennünket és határoz arról, hogy kiírhat-e minket táppénzre. Ha úgy látja, hogy igen, akkor adni fog egy igazolást. Ezt az igazolást el kell juttatnunk a munkaadónkhoz, aki ennek alapján intézkedik. Nagyon fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy az orvosnak annyi táppénzes papírt kell kiállítania, ahány munkaviszonyunk van. Ez nem is olyan meglepő, hiszen a táppénzes igazolást el kell juttatnunk a munkaadónknak, és ha több is van belőle, akkor természetesen több papírra van szükségünk. Ráadásul az orvosnak minden igazolásra rá kell írnia, hogy milyen munkakörben dolgozunk, hogy biztosan tudni lehessen, hogy valóban jogosultak vagyunk-e a táppénzre. Előfordulhat ugyanis, hogy amennyiben több állásunk is van, és e két állás két más feladattípust, munkakört jelent, akkor az egyik esetében megkaphatjuk a táppénzt, a másik esetében azonban nem. Képzeljük el például, hogy kamionsofőrként dolgozunk, de mellékállásban adminisztrátori pozíciót töltünk be egy cégnél. Ha szerencsétlenségünkre eltörik a lábunk, akkor aligha tudjuk taposni a gázpedált, így az orvos táppénzre fog kiírni bennünket. Ettől függetlenül azonban az adminisztrátori feladatainkat el tudjuk végezni, így a másodállásunk esetében nem kapjuk meg a táppénzt.
Mikor kaphatom meg a táppénzt?
Abban az esetben, ha minden dokumentumot hiánytalanul kitöltöttünk és minden igazolást megfelelően csatoltunk, akkor a beérkezéstől számított legkésőbb nyolcadik napig meg kell, hogy történjen az utalás. Azonban ha valamit hiányosan küldtünk be, akkor pótolnunk kell a dokumentumokat, ami természetesen meghosszabbítja az eljárást. Az ügyintézés azonban így sem tarthat tovább huszonegy napnál.
Fontos figyelni arra is, hogy amennyiben a betegségünk tovább tart nyolc napnál, akkor a táppénzzel nyolcnaponta kell, hogy elszámoljon a munkaadó. Abban az esetben, ha az a bizonyos nyolcadik nap ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az azt megelőző munkanap során kell teljesíteni a tranzakciót. Ha számunkra nem megfelelő vagy nem kényelmes a nyolcnaponta történtő utalás, akkor lehetőségünk van arra, hogy kérvényt nyújtsunk be ennek módosítása céljából. Lehetőségünk van ugyanis igényelni azt, hogy a táppénz akkor kerüljön hozzánk, amikor a fizetést is kapjuk vagy kapnánk. Ennek nyilatkozatát szintén a munkaadónknak kell benyújtanunk.
Mekkora táppénzre számítsak?
Az, hogy mekkora táppénzre számíthatunk, az leginkább attól függ, hogy mekkora a bejelentett jövedelmünk. A táppénz a bejelentett jövedelmünk napi díjának hatvan százaléka (per nap), természetesen azonban van egy felső limitje is. Így tehát a maximálisan megállapítható táppénz nem lehet magasabb az aktuális minimálbér duplájának harmincad részénél, azaz jelen esetben maximum 10 733 forint az egy naptári napra folyósítható táppénz összege.
A táppénz igénylésének folyamata
Amennyiben vállalkozók vagy őstermelők vagyunk, a táppénz igényünket mindig az illetékes egészségbiztosítási pénztárnál kell jeleznünk, azonban ha munkavállalók vagyunk, akkor mindig legelőször a munkaadónknál kell jelentkeznünk szándékunkkal, és legfeljebb hat hónappal visszamenőleg lehet igényelni ezt.
Azután, hogy beadjuk a táppénz utáni kérelmünket, legfeljebb nyolc nap alatt kötelesek ezt elbírálni, és abban az esetben, ha szükségszerű valamiféle hiánypótlás, vagy tisztáznunk kell a tényállást, akkor is legfeljebb huszonegy nap áll rendelkezésükre, hogy elbírálják az ügyet.
Ezt a kérelmet a munkaaó által üzemeltetetett társadalombiztosítási illetékes kifizetőhely, vagy ha ilyen nincsen, akkor az illetékes kormányhivatal bírálja el.
A fizetésünk 50 vagy 60 százaléka hosszú távon természetesen nem biztosíthatja a megszokott életszínvonalunkat, azonban amennyiben baleset következtében alakult ki a fennálló betegségünk, akkor kártérítésre is jogosultak vagyunk, amelynek maximalizálásához mindenképpen szakjogászhoz kell fordulnunk.