Számos változás lép életbe 2025. január 1-től a magyarországi pénzügyekben, a munkáshitel és az új otthonfelújítási támogatás megjelenésétől kezdve a hitelek THM maximumának csökkenésén át a bankszámladíjak emelkedéséig.
Jelentős változásokat hozott az új esztendő a pénzügyek területén, több új, a lakosság mindennapos pénzügyeit is értintő szabályozás lépett érvénybe például a hitelezés és a bankolás terén, de a biztosítási szabályok is szigorodtak.
Munkáshitel és új otthonfelújítási támogatás
A 17 és 26 év közötti korosztályt megcélzó, szabad felhasználású, maximum 4 millió forint összegű és legfeljebb 10 éves futamidejű, kamatmentes munkáshitelt azok a fiatalok vehetik igénybe, akik diákhitelre nem jogosultak. A hitel feltétele az is, hogy az adósnak a hitelfelvételt követően minimum öt évig folyamatos magyarországi munkaviszonnyal kell rendelkeznie. Gyermekvállalás esetén különböző kedvezmények vehetők igénybe: kérhető a törlesztés felfüggesztése, valamint a hiteltartozás részbeni vagy akár teljes elengedése is.
Az új otthonfelújítási támogatást kizárólag a jogszabályban meghatározott kistelepüléseken élő gyermekes családok igényelhetik. A maximum 3 millió forint összegű támogatás az anyagok, illetve a munkadíj 50%-ára fordítható, mely összeget meg kell előlegezni, továbbá a munkálatok költségének a felét is az igénylőnek kell állnia, amelyre azonban, maximum 6 millió forintig, kamattámogatott hitel vehető fel.
Csökken a maximális teljes hiteldíj mutató (THM)
Hathavonta kerül meghatározásra a hitelek teljes hiteldíj mutatójának maximuma, a jegybanki alapkamatnak megfelelően. A 2024. december 1-jén érvényben lévő 6,5 %-os alapkamat miatt – mivel ez a félévvel korábbinál 0,75 százalékponttal kevesebb – csökkennek a törvényben szabályozott THM-maximumok. Ez alapján az áruhitelek, a záloghitelek, a hitelkártyák és a folyószámlahitelek legfeljebb 45,5% THM mellett értékesíthetők, míg a személyi hitelek és a lakáscélú hitelek THM-maximuma 30,5%.
Díjemelkedés a bankszámláknál
2025-ben a bankok beépítik a díjaikba a tranzakciós illetékeket, amely bankszámlacsomagtól függően érintheti a pénzintézetek ügyfeleit. Ez 2024 végéig tilos volt, a bankok nem emelhették meg a bankszámlák díjait, azonban 2025. január 1-től nincs ilyen korlátozás érvényben. Ezen kívül, mivel a magyar bankszektor díjai, valamint költségei jellemzően az infláció alakulásához igazodnak, a számlatulajdonosok számíthatnak arra is, hogy a pénzintézetek a 2024-es inflációt is érvényesítik 2025 elején.
Lakáshitel zöld ingatlanokra
2025. január 1-től, a zöld lakáshitelek tekintetében, változnak a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályozások, melynek következtében a hitelfelvételhez már 10%-os önerő is elegendő, valamint az igénylő jövedelmétől függetlenül elérheti a 60%-ot a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató. Alapesetben nettó 600 ezer forintos jövedelem alatt a törlesztőrészlet maximum az igénylő jövedelmének 50%-a lehet, a 60%-át akkor érheti el, ha a jövedelem meghaladja a nettó 600 ezer forintot.
Változott a korhatár a Babaváró hitelnél
A maximálisan 11 millió forint összegű és maximum 20 éves futamidejű Babaváró támogatás 2025-től 35 éves korig igényelhető, ez a korhatár 2024-ben 30 év volt (azzal a kivétellel, hogy amennyiben a feleség igazolhatóan már várandós volt, 2024 végéig a korábbi, 41 éves korhatár volt érvényben). Fontos tudni, hogy a Babaváró hitel igénylőinek a gyermekvállalást öt éven belül teljesíteniük kell, ellenkező esetben a kölcsön visszafizetése büntetőkamat megfizetése mellett történhet meg.
Bővült a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségének köre, nőtt az adókedvezményes éves határ
2025-től a SZÉP-kártyán lévő összeg 50%-át lakásfelújításra is lehet költeni, ezen belül pedig vásárolhatók háztartási cikkek vagy éppen berendezési tárgyak is azoknál a kereskedőknél, ahol a SZÉP-kártyát elfogadják e célokra. Egy újabb zsebbel is bővült a SZÉP-kártya: az Aktív Magyarok elnevezésű zsebre hathavonta legfeljebb 60 ezer forint utalható, melyet az egészséges életmóddal kapcsolatos tevékenységekre, valamint eszközök kölcsönzésére lehet elkölteni, amilyen például az edzőtermi bérlet vagy uszodabérlet, illetve a különböző sporteszközök kölcsönzési díja. A SZÉP-kártyára utalható adókedvezményes éves összeg határa 450 ezer forintról 570 ezer forintra emelkedett.
A nyugdíjpénztári megtakarítás is fordítható lakáscélokra
2025. január 1-től egy éven át, Magyarországon bárhol fordítható különböző lakáscélokra, illetve lakásfelújítás céljára a nyugdíjpénztári megtakarítás 2024. szeptember végi egyenlege. A megtakarítást a tagok felhasználhatják saját vagy közeli hozzátartozóik lakáscéljaira, például lakóingatlan építésére, vásárlására vagy felújítására, lakáshitelhez önerőként vagy jelzáloghitel törlesztésére.
Emelkedő minimálbér
2025. januárjától a minimálbér összege 290 800 forint, amely 9%-os növekedést jelent a tavalyihoz képest, így a nettó minimálbér összege 193 400 forint. A garantált bruttó bérminimum emelés utáni összege 348 800 forint, azaz nettó 232 000 forint. A minimálbér növekedésével a kapcsolódó juttatások is emelkednek.
Inflációt követő adóemelés
2025-től az adóemelés automatikus, inflációt követő lesz több adónemre vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy az érintett adónemek mértéke a tárgyévet megelőző év júliusában mért fogyasztói árindex változásával egyenes arányban nő. Az automatikus, inflációt követő emeléssel érintett adók az üzemanyagok és a szeszesitalok jövedéki adója, valamint a gépjárműadó, 2026-tól pedig a dohánytermékek jövedéki adója, a regisztrációs adó és a cégautóadó.
Szigorúbb szabályok a biztosításokra vonatkozóan
Az MNB, a fogyasztók védelme érdekében számos 2025-ben, illetve 2026-ban élesedő ajánlást tett közzé 2024 végén a lakásbiztosításokra, valamint az életbiztosításokra vonatkozóan. A lakásbiztosítások esetében például a cél többek között az alulbiztosítottság elkerülése, valamint az ügyfelek számára kedvezőbb ár-érték arányú biztosítások kötése.