Habár egyre inkább kitolódik az enyhe időszak ősszel, és a fűtést is egyre később kell elkezdeni, decemberben már mindenki fűt, és egyáltalán nem mindegy sem környezetvédelmi, sem egészségügyi szempontból, hogy mi kerül a tűzre.
Magyarországon a lakossági égetések – azaz például a fűtés vagy a kerti hulladék elégetése – következtében még az autók károsanyag-kibocsátásánál is nagyobb mértékű a környezetszennyezés, ami rendkívül káros az emberi egészségre nézve. A jellemzően az égetés során keletkező szálló por a tüdőn keresztül a véráramba jutva igen súlyos egészségügyi problémák okozója lehet a légzőszervi irritációtól kezdve a szív- és keringési betegségeken, valamint a daganatos megbetegedéseken át a genetikai elváltozásokig.
Ha valaki kezelt faanyagot (amilyen például a bútorlap vagy a parketta), gumit, ruhadarabokat vagy műanyag palackokat éget, súlyosan környezetszennyező tevékenységet végez, mely tevékenység a hatályos jogszabályok alapján akár naponta 300 ezer forintos pénzbírsággal is sújtható.
Mivel lehet fűteni?
A szilárd tüzelésű fűtőberendezések kizárólag a berendezés gyártója által meghatározott anyaggal működtethetők. A vegyes tüzelésű, illetve a fatüzelésű kazánok és kályhák esetében kezeletlen papírhulladék, kezeletlen és száraz fahulladék, valamint megfelelő minőségű és száraz tűzifa használható fűtésre. A kezeletlen papír használatát azonban, környezetvédelmi okok miatt, tanácsos elkerülni. Mehetnek a tűzre még például megfelelően kiszáradt gallyak, szalma, napraforgószár, kukoricaszár is.
Mit tilos a tűzre dobni?
A vegyes tüzelésű kazánok esetében gyakran előfordul, hogy a háztartási hulladék is a fűtőberendezésben végzi. Ilyenkor rendkívül nagy mértékű környezetszennyezés megy végbe, ami súlyosan károsítja az egészséget, a hamu használhatatlanná válik, a kéményben lerakódás keletkezik, ezen kívül megnő a szénmonoxid-mérgezés veszélye, és a füstgáz akár meg is gyulladhat. Fontos tehát elkerülni a nem megfelelő anyagokkal történő fűtést, melyek – a teljesség igénye nélkül – a következők.
Ilyen anyag például a műanyag, melynek égetésekor olyan mérgező anyagok kerülnek a levegőbe, amelyek akár azonnali halált is okozhatnak nagy koncentrációban. Tilos továbbá parkettával, festett ablak- vagy ajtókerettel vagy éppen kezelt bútorlappal fűteni, hiába ugyanis a természetes (fa) alapanyag, a festék, a ragasztó és az egyéb rájuk kent mérgező vegyianyagok égéskor ugyanúgy a levegőbe jutnak. Gumit sem szabad elégetni, ugyanis a levegőbe kerülve rákkeltő, idegrendszeri vagy születési rendellenességeket okozó anyagok szabadulnak fel belőle az égés során. Kezelt (például színes) papírral is tilos fűteni a festék- és más vegyianyagtartalma miatt. Szintén káros anyagok szabadulnak fel a különböző ruházati termékek elégetésekor is, mivel a kiegészítők – például a cipzárak vagy gombok – műanyagot tartalmaznak, ezért fűtésre ezeket sem szabad felhasználni. A szelektíven nem gyűjthető vegyes kommunális hulladékkal történő fűtés többek között a kémiai anyag-, a festék-, valamint a műanyagtartalma miatt szintén kerülendő.
Mit lehet tenni, ha a szomszéd környezetszennyező anyagokat éget?
Amennyiben valaki környezetszennyező anyagokkal fűt, vagy azokat éget, első lépésként fel lehet hívni a figyelmét a környezetszennyezés tényére, illetve a várható egészségügyi következményeire. Ha ez nem vezet eredményre, segítséget lehet kérni a hatóságoktól írásban, az illetékes járási vagy kerületi hivatalnál, illetve súlyos helyzet esetén vagy amennyiben a szabálysértés hivatali időn kívül zajlik, a rendőrséget is lehet értesíteni.