Birtokvédelem illeti meg a birtokost abban az esetben, ha jogalap nélkül megfosztják a birtokától, illetve, ha zavarják a birtoklásában. De mit jelent ez hétköznapi nyelvre lefordítva, és konkrétan milyen esetekben kérhető birtokvédelem?
Valószínűleg sokan hallottak már a birtokvédelemről vagy a birtokvédelmi eljárásról, aki azonban olyan szerencsés, hogy nem volt szüksége jobban elmélyedni a témában, nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogy mit jelent ez a fogalom, és hogy milyen esetekben nyújthat jogszerű segítséget az eljárás.
Mikor lehet szükség ingatlannal kapcsolatos birtokvédelemre?
Amennyiben ingatlanról van szó, birtokvédelmi eljárás akkor válhat szükségessé, ha az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, bérlőjét vagy jogos használóját zavarják az ingatlana birtoklásában, vagy attól megfosztják, jogalap nélkül. Utóbbi eset a jogtalan, illetve illegális lakásfoglalást jelenti, azonban ennél összetettebb lehet az, ha valakit zavarnak az ingatlana birtoklásában. A szomszédjogi viták elég gyakoriak hazánkban. Vitára adhat okot többek között például az, ha a szomszéd az állatait úgy tartja, hogy az másokat zavar, vagy ha átlóg a szomszédba egy faág, de az is idetartozik, ha a szomszéd rendszeresen hangos tevékenységet folytat.
Birtokvédelmi eljárás indítására akkor van lehetőség tehát, ha az ingatlan zavartalan használata más által akadályozva van. A teljesség igénye nélkül idesorolható a folyamatos kutyaugatás, a háztáji állatok nem megfelelő tartásából eredő szagok és zajok, a veszélyes anyagokkal való fűtés, az illegális égetés, a biztonsági kamera nem törvényszerű alkalmazása, az erős fényű reflektor használata, a másokat zavaró módon történő dohányzás, valamint az is, ha például a kocsibeállót rendszeres jelleggel más használja vagy egy lakó a közös használatban lévő területeket elzárja a többi lakó elől.
A birtokvédelmi eljárás elindítása
Rendkívül sok esetben megvalósulhat a birtokháborítás családi házak esetén éppúgy, mint a társasházakban. Ilyenkor lehetőség van birtokvédelmet kérni akkor, ha a probléma rendezése személyesen nem lehetséges. Ebben az esetben kérelemre birtokvédelmi eljárás indul, fontos azonban tudni, hogy a kérelem benyújtójának tudnia kell bizonyítani az állításait. Az eljárás megindítását a birtokháborítás helyszíne szerint illetékes jegyzőnél kell kérelmezni, a birtokháborítást követő egy éven belül. Amennyiben ez a határidő letelik, birtokvédelmi eljárás nem, csak birtokper indítható. A birtokvédelmi eljárásra irányuló kérelem beadható személyesen, postai úton, illetve online.
Mi szükséges a kérelem benyújtásához?
A kérelmet benyújtó személyes adatain túl szükséges annak a személynek a neve és a lakcíme/székhelye is, akivel szemben a birtokvédelmet kérik. Pontosan ismertetni kell továbbá a tényeket, és le kell írni, hogy a kérelmező mit szeretne elérni az eljárás segítségével. Bizonyítékok is szükségesek, amelyek alátámasztják a kérelemben foglaltakat: fotók, videófelvételek, hangfelvételek, tanúk elérhetősége, jegyzőkönyvek –amennyiben rendelkezésre állnak. Ha a birtokvédelmi eljárást az érintett képviselő útján indítja el, meghatalmazásra is szükség lesz. Fontos tudni, hogy elutasítják a kérelmet, amennyiben az hiányos adatokat tartalmaz, és utólagos hiánypótlásra sincs lehetőség, például egy hiányzó melléklet miatt.
Így zajlik és ennyibe kerül a birtokvédelmi eljárás
A birtokvédelmi eljárásban az eljárási idő 15 nap, amennyiben tolmácsra is szükség van, ez az idő 30 napra nő. A kérelmet a bizonyítékokkal együtt a jegyző eljuttatja a másik félnek hivatalos úton, a másik felet meghallgathatja, illetve a birtokháborítás helyszínén szemlét is tarthat. A másik félnek 8 napja van arra, hogy az ügyben nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozatát eljuttassa a jegyzőhöz – ez az időszak nem számít bele a 15 (vagy 30) napos eljárási határidőbe. Amennyiben munkaszüneti napra esik az eljárási határidő utolsó napja, a határidő automatikusan meghosszabbodik a következő munkanapra. Minden félnek joga van másolatokat kérni az ügyben keletkezett összes iratról, és iratbetekintést is bármikor kérhetnek a felek az eljárás időtartama alatt.
Amennyiben a jegyző megalapozottnak tartja a kérelem tartalmát a helyszíni szemle, illetve a bizonyítékok alapján, határozatban elrendeli a birtoksértő magatartás megszüntetését, illetőleg az eredeti birtokállapot helyreállítását. A határozat megváltoztatása a kézbesítését követő 15 napon belül kérhető bírósági úton, amennyiben a határozatban foglaltakkal valamelyik fél nem ért egyet. A végzés elleni fellebbezés illetéke 3000 forint, a végrehajtás kifogásolásáért fizetendő illeték pedig 5000 forint. A birtokvédelmi eljárás elindítása illetékmentesen kérelmezhető.
Mi a teendő, ha a birtokvédelmi eljárás nem vezet eredményre?
Hiába születik a birtokvédelem kérelmezője számára megnyugtató határozat, ha a másik fél ennek ellenére sem hagy fel a birtoksértő magatartásával. Mivel a jegyzői határozat figyelmen kívül hagyása, azaz az abban foglaltak be nem tartása komoly pénzbírságot vonhat maga után, ha a birtokvédelem kérelmezője azt látja, hogy a határozatban megadott határidőn túl sem változik a helyzet, értesítenie kell erről a jegyzőt. Előfordulhat, hogy egyes ügyekben kizárólag a bírósági per lehet a megoldás, ennek azonban anyagi vonzata is van, nem beszélve a ráfordítandó időről és energiáról. Hatékony megoldás lehet az is, ha a birtokháborítás több érintettje közösen intézkedik, vagy más érintett is kérelmezi az eljárás megindítását. Amennyiben a birtokháborítás éppen zajlik, a rendőrséget is lehet értesíteni, ismétlődés esetén nagy valószínűséggel pénzbírságot szabnak ki a szabályszegőre.