Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon a külföldi munkaviszonyban töltött évek beleszámítanak-e majd a nyugdíjba? Érthető módon senki sem szeretné, ha akárcsak egy ledolgozott éve is kárba veszne, ezért ebben a cikkben ezt a témakört járjuk körül.
Jó hír, hogy a nyugdíj megállapításakor figyelembe veszik az Európai Unión belül és néhány EU-n kívüli országban ledolgozott időszakot – azonban ennek részletei kissé bonyolultak lehetnek. Mivel egységes európai nyugdíjrendszer nem létezik, minden EU-s tagállam saját nyugdíjszámítási szabályokkal rendelkezik. Az Európai Unió szabályozása erre vonatkozóan csupán iránymutatásként szolgál annak érdekében, hogy a munkavállalók ledolgozott évei ne vesszenek el, azok a jogosultsági időbe beszámíthatók legyenek. A nyugdíjak átvezethetősége az EGT tagállamaira, azaz az Európai Unió országaira és Izlandra, Liechtensteinre, valamint Norvégiára, továbbá az Egyesült Királyságra és Svájcra vonatkozik.
A nyugdíjhoz kapcsolódó, európai alapszabályok
Az európai országokban megszerzett nyugdíj az Európai Gazdasági Térségben bárhol folyósítható. Ezen kívül az európai tagállamoknak, Izlandnak, Liechtensteinnek és Norvégiának, valamint az Egyesült Királyságnak és Svájcnak kötelessége a nyugdíjba beszámítani azt az időszakot is, amelyet a munkavállaló más európai országban szerzett.
Kettős nyugdíjszámítás
A magyarországi és a külföldi szolgálati évekre vonatozóan a nyugdíjszámítás kétféleképpen történik: a nemzeti nyugdíj összegét számolják ki először, amely az adott országban szerzett munkaévekre épül, majd a második számítás során egy elméleti nyugdíjösszeget határoznak meg – ez lenne a nyugdíj összege abban az esetben, ha az igénylő a külföldön szerzett szolgálati éveit a számítást végző országban szerezte volna meg. Az így kapott elméleti nyugdíjösszegnek kiszámítják az arányos részét, a külföldön eltöltött munkaévekre vonatkozóan. Ezt követően, a két eredmény összehasonlítása után az állam a kedvezőbb nyugdíjösszeget állapítja meg az igénylő számára. A nyugdíjellátások megállapítása és folyósítása a tagállamok saját szabályai szerint történik.
A nyugdíj igénylésének menete
Javasolt az adategyeztetési eljárást akár 2-3 évvel a nyugdíjigénylés tervezett kezdete előtt elindítani, hogy bőven legyen idő az esetlegesen hiányzó iratokat beszerezni, illetve lefordítani, hitelesíteni. A kérelem benyújtására az igénylő lakóhelye szerinti országban, illetve a legutóbbi munkavégzés helyén van lehetőség. Az igénylés folyamata jellemzően 6-12 hónap. Fontos odafigyelni az adózásra is, mivel bizonyos országokban a nyugdíj adóköteles lehet, ezért az igénylőnek tisztában kell lennie azzal, hogy e tekintetben mely ország szabályai a követendők számára.
Az Európán kívül eltöltött szolgálati idő
Az EGT-n kívül eső országok esetében a külföldi szolgálati idő beszámításának kérdését az dönti el, hogy az adott ország és Magyarország között van-e kétoldalú szociális biztonsági egyezmény. Ilyen egyezmény létezik például Magyarország és Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Moldova, Észak-Macedónia, Törökország, Mongólia, Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, India, Japán és Dél-Korea között.
A sikeres igénylés kulcsa az odafigyelés és a tájékozottság
A külföldön töltött munkaévek nem vesznek el, de odafigyelést igényelnek különösen akkor, ha a munkavállaló több országban is dolgozott. Érdemes a szükséges igazolásokat időben beszerezni és egyeztetni erről a hatósággal még a nyugdíjkérelem beadását megelőzően. Így elkerülhetők az esetleges, tájékozatlanságból fakadó bonyodalmak, és minden ledolgozott év, a hazai és a külföldi egyaránt, a helyén lesz a nyugdíj számításakor.