A magyar jog védi a közeli hozzátartozókat, a törvény számukra akkor is biztosít minimális részesedést az örökségből, ha az örökhagyó végrendeletében nem szerepelnek. Sokszor csak a hagyatéki eljárás során szembesülnek azzal az érintettek, hogy a végrendelet nem zárja ki teljesen az öröklésből a törvényes örököst.
A köteles rész egy jogi védelem, amely az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóit védi, nem minden rokonnak és nem automatikusan jár. Számítása bonyolult, mivel nemcsak a hagyaték, de egyes korábbi juttatások is beleszámítanak a köteles részbe. Főszabályként a köteles rész a törvényes örökrész egyharmada, azonban a konkrét összegét mindig az egyedi helyzet határozza meg. A köteles rész megszerzése öröklésnek minősül, azonban a házastársak, valamint az egyenesági rokonok mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.
Ki lehet jogosult a köteles részre?
Nem minden hozzátartozónak jár köteles rész az örökségből, az az örökhagyó házastársát, leszármazóját, illetve a törvényes öröklés rendje szerint öröklő szülőt illeti meg. Utóbbi kizárólag akkor lehetséges, ha a szülő szóba jön törvényes örökösként, mert például az örökhagyónak nincs leszármazója. Fontos tudni, hogy a testvért köteles rész nem illeti meg.
A köteles rész mértéke
Főszabály szerint a törvényes örökrész egyharmada a köteles rész, ami azonban nem fix arány az összes vagyonra vonatkozóan, ugyanis első körben azt határozzák meg, hogy az érintett személynek mennyi lenne a törvényes örökrésze végrendelet hiányában – ennek lesz az egyharmada a köteles rész.
Nem jár automatikusan
A jogosult követelése a neki járó érték lehet, nem egy konkrét vagyontárgy, mivel a köteles rész jogilag egy pénzbeli igény a hagyatékban részesülőkkel szemben, nem pedig tulajdoni hányad. Nem érvényesül automatikusan a köteles rész, ezt az igényt a hagyatékban részesülőkkel szemben érvényesítenie kell a jogosultnak. Amennyiben ezt elmulasztja, az örökségből nem részesül. Lényeges tudnivaló, hogy a köteles rész öt év alatt elévül, tehát az igény felmerülése esetén érdemes haladéktalanul cselekedni.
Az ingyenes juttatásokat is figyelembe kell venni
A köteles rész alapját képezik a hagyaték ténylegesen megmaradt részén túl azok az ingyenes juttatások is, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző tíz évben adott, de csak abban az esetben, ha a köteles rész alapjába törvényileg beleszámítanak.
A kizárás nem egyenlő a kitagadással
Előfordulhat, hogy valaki kimarad a végrendeletből, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem is fog kapni semmit, ugyanis egy kizárás a köteles részhez való jogot nem szünteti meg. Ahhoz, hogy valakinek a köteles rész se járjon, érvényes kitagadás kell, ez viszont kizárólag megfelelő indokolással, illetve törvényben meghatározott esetekre érvényes. Mivel a köteles rész kiszámítása, illetve érvényesítése számos jogi részlet függvénye, öröklési vita esetén célszerű szakemberhez fordulni segítségért.