Egy áramszünet nem csak pillanatnyi kellemetlenséget tud okozni: kárt szenvedhetnek az elektromos berendezések, megromolhatnak a hűtőben az élelmiszerek, de akár egy vállalkozás is működésképtelenné válhat miatta. Ebben az írásunkban arra keressük a választ, hogy vajon járhat-e kártérítés a felsorolt esetekben?
Az év bármely szakaszában előfordulhatnak kisebb áramkimaradások vagy nagyobb áramszünetek, a viharokkal tarkított nyári időszakban azonban ezek előfordulására nagyobb az esély. Többféle kár is keletkezhet egy háztartásban ilyenkor, ezért nem árt tisztában lenni a kártérítési lehetőségekkel.
A szokásos évi áramhálózat-karbantartások ellenére, egyebek mellett a fogyasztói igények növekedése miatt, gyakoribbá váltak hazánkban a kisebb-nagyobb áramkimaradások. A váratlanul fellépő áramszünetek következtében pedig akár komoly anyagi kár is keletkezhet.
Így lehet megelőzni az áramszünet okozta károkat
Vannak olyan áramszünet miatti károk, amelyek nem előzhetők meg, azonban egy kis odafigyeléssel az anyagi kár mérsékelhető. Fontos például zivatarok esetén az elektromos berendezéseket a konnektorokból kihúzni, valamint, hogy legyen a lakásban túlfeszültség-védelem. Áramszünet alatt nem ajánlott nyitogatni a hűtőszekrényt és a fagyasztót, mivel ezek általában órákig képesek tartani a hőmérsékletüket – ha zárva van az ajtajuk.
Érdemes továbbá – esti áramszünet esetén – gyertya helyett elemes világítóeszközöket alkalmazni, ugyanis a gyertya azon túl, hogy nem egészséges belélegezni az égéstermékét, nagy kockázatot jelent a tűzesetek szempontjából.
Jár-e kártérítés, ha áramszünet következtében keletkezik kár?
Az áramszünet miatti károk egy részét a hálózat visszakapcsolásakor fellépő feszültségingadozás okozza, melynek következtében meghibásodhatnak az elektromos készülékek a televíziótól kezdve a hűtőszekrényen át a kazánig. Az áramkimaradások közvetetten is okozhatnak kárt, például, ha az áramszünet miatt megromlanak a lefagyasztott élelmiszerek.
Sok tényező függvénye az áramszünet okozta károk esetén, hogy jár-e kártérítés. Ha például az áramszünet tervezett, a fogyasztónak kötelessége elvégezni a kármegelőzési feladatokat, a szolgáltatót pedig nem terheli kártérítési kötelezettség. Amennyiben nem tervezett áramszünetről beszélünk, úgy szó lehet a szolgáltató hibájából eredő károkról, illetve úgynevezett vis maior esetekről. Utóbbira egy példa, ha az időjárási körülmények okozzák a szolgáltatás kimaradását. Abban az esetben, ha a szolgáltató hibájából történik áramszünet, aminek következtében a fogyasztónak kára keletkezik, a szolgáltató a kárt köteles megtéríteni.
A kártérítés folyamata
A kárigényt írásban kell benyújtani az áramszolgáltató felé. A kárigénynek tartalmaznia kell a káresemény pontos leírását és a kár összegét. Mivel a fogyasztónak bizonyítania kell, hogy a kára az áramszolgáltatás kimaradásának következtében keletkezett, szükség lesz a szerelő által adott jegyzőkönyvre vagy a szakértői jegyzőkönyvre, amelyen szerepelnie kell a káresemény okának. Meghibásodott készülék esetén a vásárláskor kapott számlára is szükség lehet.
A szolgáltatónak ezután – a vis maior-eseteket kivéve – meg kell térítenie a kárt vagy bizonyítania kell, hogy a fogyasztói oldalon nem volt, vagy nem volt megfelelő a túlfeszültség elleni védelem, illetve, hogy a túlfeszültség nem volt olyan mértékű, amely indokolná a bejelentett kárt. Abban az esetben, ha a szolgáltató nem kötelezhető a kár megtérítésére, segíthet a lakásbiztosítás.
Tönkrement az étel? Fizet a biztosító!
A lakásbiztosításokhoz választható számos kiegészítő fedezet között az áramszünet miatti károk megtérítése is megtalálható. Ez azt jelenti, hogy az a biztosítás, amelyik ilyen fedezetet is tartalmaz, a fagyasztóban megromlott élelmiszerek után is térít, amennyiben a káresemény áramszünet miatt következik be. Ehhez azonban igazolni kell a szolgáltatás kimaradásának időintervallumát, ugyanis általában legalább 8 órás szolgáltatáskiesés esetén térítenek a biztosítótársaságok.