Sokak számára jelent biztos bevételi forrást a lakáskiadás, azonban a bérbeadásból származó jövedelem után adózni is kell. Ez az időszakos, illetve a hosszú távú lakáskiadásra egyaránt vonatkozik. A ténylegesen fizetendő adó összege több tényezőtől függ, többek között a jövedelem megállapításának módjától és a bérbeadással összefüggő kiadásoktól.
Mindennek az alapja az írásbeli bérleti szerződés, ami a bérbeadó és a bérlő jogait egyaránt védi. Ugyanilyen fontos írásban rögzíteni a bérleti díj átadását, illetve átvételét, ami banki átutalással történő kiegyenlítés esetén a legegyszerűbb: az átutalás közleményében fel kell tüntetni, hogy az utalás tárgya a bérleti díj. Adószámot nem kötelező kiváltani ingatlan bérbeadásához, amennyiben a bérbeadó magánszemély, a lakás kiadása adóazonosító jellel is megtörténhet, amennyiben az nem turisztikai célú, továbbá áfamentes.
Ezekben az esetekben kell adószám a bérbeadáshoz
Amennyiben a bérbeadó nem magánszemélyként, hanem vállalkozóként adja ki az ingatlant; parkolóhelyet, illetve garázst ad ki, amely nem hasznosítható áfamentesen; áfafizetést választ; közösségi adószám kiváltására kötelezett vagy nyugtát, illetve számlát szeretne kiállítani, adószámot kell kiváltania.
Nem a teljes bevétel után kell adózni
A kiszámított jövedelem után kell az adót megfizetni, azaz nem a teljes bevétellel kell számolni. A bevétel tartalmazza a bérleti díj mellett azokat az összegeket is, amelyeket a bérlő pluszban fizet a bérbeadónak (például közös költség). Amennyiben a bérlő pontosan annyi rezsit fizet, amennyit fogyasztott és a bérbeadó ezt az összeget továbbítja a szolgáltató felé, nem számít bele a bevételbe. A jövedelem megállapítható tételes költségelszámolással vagy 10%-os vélelmezett költséghányaddal. Tételes költségelszámolás esetén a bevételből a bérbeadással kapcsolatos kiadások levonhatók, amennyiben a bérbeadó ezeket számlával igazolni tudja. Ha a 10%-os vélelmezett költséghányad alapján számítja ki a bérbeadó a jövedelmet, a személyi jövedelemadót a teljes bevétel 90%-a után kell megfizetni, ugyanis ebben az esetben ez számít jövedelemnek. Célszerű ezt a megállapítási módot választani, ha az igazolható kiadás kevés.
Mikor esedékes az adófizetés és mennyit kell fizetni?
A lakáskiadásból származó jövedelem adóköteles, 15% személyi jövedelemadó terheli. Az adót negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell adóelőlegként befizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére. A lakáskiadásból származó jövedelmet az éves személyi jövedelemadó bevallásban is fel kell tüntetni önálló tevékenységből származó jövedelemként. Amennyiben a bérbeadó egyéni vállalkozónak vagy cégnek adja bérbe az ingatlant, a kifizető vonja le és fizeti be az adót.
Mikor kell és mikor nem szükséges számlát kiállítani?
Amennyiben a bérbeadó magánszemély, nem szükséges számlát kiállítania, mert a lakóingatlan bérbeadása áfamentes tevékenység. Ilyenkor elegendő egy számviteli bizonylat, amely megfelel a számviteli törvénynek, azaz tartalmazza a felek adatait, az időszakot, a dátumot, valamint az átvett összeget. A parkolóhely vagy garázs bérbeadása azonban már áfaköteles tevékenység, ezért számlát kell róla kiállítani. Ugyanakkor választható alanyi adómentesség évi 12 millió forint bevételig, így pedig nem keletkezik áfabevallási és -fizetési kötelezettség.